„Ha a rendőr elkap egy heroinfüggőt, akkor elveszi a kábítószerét, és előállítja. Néhány óra múlva elengedik, és elmegy drogot venni. Ehhez valahogy újra megszerzi a pénzt, és ismét fizet a dílernek. Az eredmény siralmas: a rendőr, az ügyész, a bíró dolgozik egy csomó munkaórát, és annyi jön ki az egészből, hogy a lebukott fogyasztó esetleg feltör még egy autót, és megduplázza a drogárus aznapi hasznát. Ennyit ér a büntetésen alapuló drogpolitika” - mondta egy szociális munkás, aki függőkkel foglalkozik.

„Ha egy drogos bemegy a patikába, hogy tűt vegyen, és látszik rajta, hogy igazából nem inzulint készül magának beadni, akkor a patikus általában elkergeti. Jobb esetben azt gondolja, hogy megmentett egy szerencsétlen flótást. Ehelyett emberünk néhány perc múlva belövi magát egy használt tűvel, és fertőző májgyulladása lesz” - jött a következő példatörténet.

 

 

Magyarországon a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény. Az állam négyszer annyit költ a drogosok büntetésére, mint az egészségükre. A legtöbb szakértő szerint a regulázásra szánt évi mintegy 8 milliárd forint ablakon kidobott pénz, sőt, a drogosok gyógyítására fordított summa egy része is fölöslegesen apasztja a költségvetést. A törvényi háttér zavarosságára jellemző, hogy néhány éve bűncselekménynek minősítették, ha valaki intravénás drogosoknak adott steril tűket, holott a tűcserének nevezett programot az állam is támogatta.

Úgy tűnt, hogy idén tavasszal a büntető-törvénykönyv (Btk.) módosításával sikerülhet változtatni a pazarló gyakorlaton. A folyamat azonban elakadt, a kormány átalakításával egyelőre lekerült a napirendről a drogkérdés újraszabályozása.

 

„Én a családomtól loptam, de nem mindenki jön ilyen jól szituált közegből. Egy csomó zsebes a drog miatt lop, ismertem jó néhányat. Volt olyan boltos a belvárosban, aki téliszalámiért, drága csokikért adott egy kis heroint” - mondta András. Anita, egy Üllői úton strichelő kurva egy tasak (kb. 0,3 gramm, általában alig 0,4%-os tisztaságú) speed áráért elégíti ki klienseit, ha úgy akarják, akkor akár gumi nélkül is, háromezer forintért.

Gyékiss Roland szerint naponta 10-15 ezer forintot költenek drogra a Kálvária téri tűcsereprogram kliensei, ami fontos magyarázata a rossz VIII. kerületi közbiztonságnak. Ráadásul többségük speed-függő, amit nem lehet metadonnal vagy más gyógyszerrel kiváltani. "A gettóban nagyon terjed az intravénás droghasználat, és nem látszik semmi, ami akadályozná ezt."

 

Szentségtörésnek tűnik, de az intravénás drogosokkal foglalkozó szociális munkások többsége úgy véli, hogy a kábítószerrel összefüggő bűnözés egyetlen igazi megoldása az lenne, ha az állam beszállna a drogbizniszbe. Ennek nemcsak politikai akadálya van, de számos nemzetközi szerződést is megsértene vele az ország. Ugyanakkor a csempészbandák, az árusok és az őket eltartó fogyasztók lopásainak megfékezésére „csak egy módszer tűnt eddig hatásosnak, az amit az alkohollal csináltak, zárjegyet kell tenni rá” - fogalmazott az egyik szociális munkás.

A drogtörvény megváltoztatását követelő szakembereknek és a TASZ-nak ennél jóval kisebb az ambíciója. A törvényi háttér megváltoztatásával és a kábítószer-problémára szánt pénzek átcsoportosításával igyekeznének elérni, hogy az adófizetők milliárdjait hasznosabb célokra fordítsák, mint most.