Arról azonban még ma is meglehetősen kevesen és keveset tudnak, hogy a polgári peres útnak van reális alternatívája, és ez a választottbíráskodás, amely azonos eredménnyel helyettesítheti a polgári pert – mondta Lukács Józsefné, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróság titkárságvezetője. Hozzátette: ráadásul jóval rövidebb idő alatt születik jogerős és végrehajtható ítélet, mint a rendes bírósági eljárásokban.

A választottbíráskodás az eljárás egyszerűsége, gyorsasága és viszonylagos olcsósága miatt a gazdasági, kereskedelmi tevékenységekből adódó konfliktusok kezelésére szolgáló hatékony eljárás. Rendkívül rugalmas: a felek választhatják ki a jogvitát eldöntő személyeket, dönthetnek az eljárás nyelvéről, helyszínéről és szabályairól is. További előnye a gyorsaság, a szakszerűség mellett a nemzetközi érvényesíthetőség, és hogy az eljárás, valamint az azt lezáró határozat nem kap nyilvánosságot. A választott bíróság döntéseit az állam elismeri és végrehajtja, ez működésének és az ehhez szükséges közbizalomnak elengedhetetlen feltétele.

Lukács Józsefné elmondta: Magyarország legjelentősebb ilyen testülete, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választott Bíróság évente több száz ügyet fogad be és bírál el. Ezek között jelentős számban szerepelnek beruházási-építési és ingatlanfejlesztési szerződésekből fakadó jogviták, fontos ügyfeleik az építőipari vállalkozások.

A választott bíróság 2008. január 1-jétől új szabályokat léptetett hatályba, amelyek az alapeljárásnál olcsóbb és még gyorsabb eljárást tesznek lehetővé, akár 100 napon belül lezárulhat a jogvita. A választott bírósági kikötésben utalást kell tenni arra, ha felek a gyorsított eljárást kérik. Az eljárási szabályzat a felek számára eljárási cselekményeik megtételére rövid, tizenöt napos határidőket szab, ezeket indokolt esetben legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. Érdemes tudni azt is, hogy a gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve, ha az érdekeltek másként állapodtak meg. Az egyesbírót a felek egybehangzó nyilatkozatukkal választják meg vagy – ennek hiányában, illetve kérelem alapján – a választott bíróság elnöke jelöli ki.

Az egyesbíró szóbeli tárgyalás nélkül, a felek írásos beadványai alapján dönt. Ha az alperes nem terjeszti elő a válasziratát a választott bíróság által meghosszabbított határidőben sem, az egyesbíró a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján hozza meg határozatát – figyelmeztetett a titkárságvezető asszony. Tárgyalást akkor kell tartani, ha bármelyik fél írásban kéri a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig, vagy ha az egyesbíró indokoltnak látja. Amennyiben a tárgyalást sem a felek, sem az egyesbíró nem ítélte szükségesnek, és a jogvita eldöntéséhez elegendők a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok, az egyesbíró a válaszirat benyújtási határidejének lejártát követő nyolcadik napon külön berekesztő végzés meghozatala nélkül lezárja az eljárást. Az írásba foglalt és indoklással ellátott ítéletet az eljárás lezárultát követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell a feleknek.

A választott bírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. Végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének nincs helye, a felek annak önként tartoznak eleget tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó jogszabályok irányadók.

A tapasztalatok szerint a gyorsított eljárás igen népszerű. Bár a gyorsított klauzulák nagy számban még nyilvánvalóan meg sem jelenhettek, a felperesek ennek hiányában is tömegesen kérik a választott bíróságtól a gyorsított eljárás lefolytatását. Erre természetesen csak az alperes hozzájárulása – azaz a felek akarategysége – alapján van lehetőség – mondta Lukács Józsefné.