A vízparti világvárosok, London, Amszterdam vagy épp Párizs szemfüles lakói és építészei már rég felfedezték maguknak a folyók nyújtotta lehetőséget. Immár nem csupán luxusjachtok és halászhajók horgonyoznak Európa jelentősebb folyóin, de lakóhajók vagy épp úszó otthonok is – igaz, ez utóbbiak szilárd alapzattal, fix bázison nyugszanak, így ez esetben a horgonyzás, mint olyan csupán irodalmi túlzásnak tűnik.

Mellesleg jegyzem meg, itt lenne az ideje, hogy a mi Duna-menti városunk stratégái is elgondolkodjanak néhány vízi létesítményről. A várost már úgyis kinőttük.

A formatervezett úszó otthonok első jelentős darabja a Jean-Marie Finot és Denis Daverisn építészek, illetve az egyik legkeresettebb designertestvérpár, Ronan és Erwan Bouroullec nevével jegyzett La Maison Flottante, melyet 2006-ban bocsátottak vízre a Szajnán.

A La Maison Flottante hajóját a Bouroullec testvérek tervezte Vitra és Cappellini bútorok töltik meg. A méretes ablakokkal ellátott lakóhajón csupán a tető íve és a festői kilátás árulkodik arról, hogy nem egy szárazföldi otthonban vagyunk.

A francia kortárs képzőművészeti központ, a CNEAI felkérésére készült, kb. 80 m²-es műteremház egy 23x5 méteres alapra épült alumíniumdoboz, mely faburkolatot kapott. A visszafogott, ám jelzésértékű bútorokkal megtöltött enteriőrnek hatalmas ablakfelületek adnak remek benapozást, míg az intimitásról a fedélzetre tervezett kúszónövények gondoskodnak, melyek az évek folyamán valósággal benövik majd a hajót.


Azóta e jelenség korántsem egyedülálló: Hamburgban a Floating Homes Gmbh szakosodott lakóhajók gyártására, míg a holland építésziroda, a Waterstudio NL a vízen szinte lebegő hatást nyújtó villák építésével vívott ki magának elismerést. Az általuk tervezett minimalista „dobozok” Amszterdam vízparti urbanizációs projektjének főszereplői.

A szigorú előírások következtében roppant különös struktúrák születtek: két és fél szintes épületek, melyek úgy hatnak, akár egy üvegkubus – az épület szerkezeti elemei pillérvázak, melyek közé hatalmas üvegtáblákat emeltek.

A legfelső szint alapterülete csupán a fele az alsónak, így a víz látványával megajándékozó tetőteraszok születtek. A legalsó szint, melynek egy része a vízszint alatt terül el, a szaunával felszerelt fürdőnek, a gardróbnak és egy dolgozószobának ad helyet. A középső szintet, ahol a bejáratot és a lépcsőházat is találjuk, egyetlen nyitott térként tervezték meg, melyet a konyha és az étkező maradásra késztető egysége foglal el. A legfelső, lágy ív mentén felrajzolt szinten a nappali hívogat, a már említett méretes terasszal. A tervek szerint Amszterdam születőben lévő új negyedében kizárólag vízre emelt épületek, ún. floating home-ok épülhetnek majd.

Német fejlesztés az újra éhes designhősök számára a Silberfish úszó ház, mely előregyártott panelekből épült fel – és ma már szériában gyártják. A hatalmas üveghomlokzattal csábító, izgalmas szögek mentén formált hajó-ház vérbeli környezettudatos megoldás: a nappali folytatásaként is felfogható zöldtető csökkenti a hőhidat, jótékonyan emeli az oxigénszintet, sőt esőcsatornával és víztartállyal van ellátva. A Bernhard Urich tervei nyomán készült szokatlan formai megoldásokban gazdag lakóegység berendezését is speciálisan erre a hajóra tervezték: a Confused-Direction cég organikus, mókás bútorai töltik meg a teret. S hogy mennyit kóstál az ökohajós élet?
115 000 euró az induló ár! 

A tervek szerint évek múltán zöld kúszónövények élő fala rejti majd a hajót a kíváncsi tekintetek elől.

Forrás: playboy.hu