A várost a szín- és hőképelemzésre épülő úgynevezett hiperspektrális képalkotás módszerével, valamint lézerszkennerekkel tárják fel a tudósok. Az ausztrál Macquarie Egyetem és az olaszországi Friuli-Venezia Giulia régió egyezményt írt alá, hogy a a szín- és hőképelemzésre épülő úgynevezett hiperspektrális képalkotás módszerével, valamint lézerszkennerekkel feltárják az ősi város titkait - olvasható a Macquarie Egyetem honlapján. "A százezres lakosság jó része a városfalakon kívülre szorult. Alig tudunk valamit abból, hogy milyenek voltak a köznép falakon kívüli lakónegyedei, ahogy azt sem, hogy hol helyezkedtek el a gazdagok luxusvillái" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Arianna Traviglia, az egyetem ókortani intézetének kutatója.

Aquileiát Kr. e. 181-ben alapították a rómaiak. Az ókori város a borostyánút déli végállomása, jelentős központ, kikötő volt. Kr. e. 173-ban már bekapcsolódott a római települések rendszerébe, út kötötte össze Bononiával (Bologna), Kr. e. 148-ban Genovával (Via Postumia), Kr. e. 132-ben pedig kiépült az út Rimini felé is. Megfordult a városban Cicero és Augustus császár. Legnagyobb kiterjedését a Kr.u. II. században, Marcus Aurelius idején érte el, amikor lakossága meghaladta a százezer főt. Az ókori várost Kr.u. 452-ben Attila hadai pusztították el.

A digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja a lézerszkenneres letapogatás (LiDAR). A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. "Szabad szemmel nem tudjuk megkülönböztetni a növényzet növekedésében megmutatkozó különbségeket, amelyek jelzik, hogy a felszín alatt épületmaradványok lehetnek" - magyarázta a korszerű eljárások nyújtotta lehetőségeket Arianna Traviglia.