Ha nem csak könnyen csillapítható hajszálérvérzést látunk, értesítsük a mentőket, a segítség megérkezéséig pedig igyekezzünk csökkenteni a vérveszteséget, figyelve a higiénés szabályokra is!

Az osztályozás alapja, hogy artéria, véna, vagy hajszálér sérült-e meg. Az erek azonban általában egyszerre sérülnek, ezért leggyakrabban kevert vérzéssel találkozunk.

1. Az artériás vér oxigéntartalma nagy, ezért színe élénkpiros, és az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a sebből a szívműködéssel egyidejű ritmusban. A keringő vér mennyisége így - főleg ha nagy a sérült artéria - gyorsan lecsökkenhet, kivérzést, sokkot, akár a beteg halálát okozva.

2. A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétebb piros. A vénákon belüli nyomás kisebb, mint az artériákban lévő nyomás, ezért sérüléskor a vérzés nem lüktető, hanem egyenletesen folyó. Azonban a nagyobb vénákból is léphet fel bőséges vérzés, mely szintén lehet akár halálos mértékű is.

3. A hajszálerekből származó vérzés minden apró sebzés kapcsán fellép, és bár első látásra nagy mennyiségűnek tűnhet és riasztó lehet, az így létrejövő vérvesztés elhanyagolhatóan csekély, nem jár súlyos következményekkel.

Hogyan csökkentsük a vérzést?

Hajszáleres vérzés. Enyhe, felületes hajszálérvérzés esetén nem kell súlyos következményekkel számolni. Ilyenkor a fertőzésveszély csökkentése a cél. Ha a seb piszkos, öblítsük le folyóvízzel, majd óvatosan szárítsuk meg tiszta kendővel.

Ez a típusú vérzés nyomás segítségével könnyen elállítható. Valamilyen rendelkezésre álló jód- vagy alkoholtartalmú oldatba mártott vattacsomóval érdemes fertőtleníteni a seb környékét a sebtől elfelé irányuló mozdulatokkal. Ezt követően helyezzünk a sebre megfelelő méretű sebtapaszt.

Ha a vérzés esetleg mégsem áll el - például véralvadási zavar miatt -, akkor forduljunk orvoshoz. Orvosi ellátásra van továbbá szükség kisebb sebek esetén is, ha bennük idegen testet látunk, ha azokat kutyaharapás vagy piszkos tárgy okozta, vagy ha a seb földdel szennyezett. Ez utóbbi esetekben szükség lehet tetanus injekcióra is.

Vénás vérzés. Vénás vérzés csillapításában alapvető, hogy a sérültet a hátára fektetve vérző végtagját magasba emeljük. Erre már általában csillapodik is a vérzés. Helyezzünk tiszta anyagzsebkendőt, vagy más hasonló textildarabot a sebre (ha rendelkezésre áll, steril gézlap a legjobb), és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást.

Ha van a közelben sebkötöző pólya vagy fásli, rögzíthetjük is a felhelyezett textíliát, de nem szabad túl szorosan körülkötözni, "elkötni" a végtagot - ez gyakori hiba laikus elsősegélynyújtóknál! - mert az gátolja a testrész vérkeringését! A mentők kiérkezéséig tartsuk megemelve a végtagot, és folyamatosan nyomjuk, de ne szorítsuk a sebet.

Artériás vérzés. Artériás vérzés esetén már a vérzés látványa is riasztó lehet, mégis fontos, életmentő a gyors, higgadt cselekvés.

Fektessük le a sérültet! Emeljük fel a sérült végtagot úgy, hogy a seb a szívnél magasabbra kerüljön! Tiszta ruhán át gyakoroljunk erőteljes nyomást a sebre ujjainkkal vagy tenyerünkkel. Ha a sebből valamilyen idegen test, tárgy áll ki, akkor természetesen a seb két oldalát nyomjuk.

A vénás vérzésnél leírt módon - ha rendelkezésre áll kötözőpólya, fásli, vagy ahhoz hasonló ruhadarab - tekerjük szorosan körbe a végtagot a seb felett és nyomjuk tovább erőteljesen, folyamatosan a sebet a mentők kiérkezéséig.

Ha a fent leírt módon nem tudjuk uralni az artériás vérzést, végső esetben előfordulhat, hogy csak a végtag seb fölötti teljes elszorítása menti meg a beteg életét, de ilyenkor számolnunk kell az adott végtag elvesztésével.

Dr. Soltész Annamária