Jelenleg a közfelfogásnak csak elég kevés fogalma, elmélete vonatkozik erre. Talán az egyetlen igazi, ténylegesen jelentős koncepció a szexuális önzés és önzetlenség fogalmi ellentétpárja. Leginkább a szexuális önzést ismerik, és ismerik fel az emberek. Szexuális önzésnek azt a viselkedést nevezik, amikor a nemi élet során az egyik partner csak a saját örömével törődik, és nem törődik azzal, hogy a másik is kielégüljön. Ez sajnos elég gyakori. Tekintettel arra, hogy a kielégülés elérésének képességeiben a nemek között nagy különbség van, a szexuális önzés főleg az egyik nem jellegzetes bűne, - és ezáltal a másik nem óriási problémája.

 

A gond az, hogy sajnos nem mindig vágyunk egy időben a szexre. Ha Önök is végig gondolják, biztosan volt már olyan eset, amikor semmi kedvük és hangulatuk nem volt kedvesük öleléséhez és szexuális felhívásához. Ha ez pont a férfiaknál adódik így, akkor nincsenek teljesítőképességük tetőfokán. Ebben segíthetnek a különböző vágyfokozó eszközök, amiknek férfiasság növelő hatása is lehet. A hölgyek esetében ilyen kapszulákat sajnos nem találtak ki, de léteznek más serkentőszerek, és a hagyományos fűszereket még nem is melítettük. Természetesen nem mindig merül fel probléma.

 

 

Mint tudjuk, a férfiak kielégülése biológiailag biztosítva van. Megfelelő pszichikus és mechanikus ingerlésre a magömlés bekövetkezik, és ezzel elválaszthatatlanul együtt jár a kéjérzés tetőfoka. A megfelelő pszichikus inger és mechanikus ingerlés könnyen elérhető, gyakran ezekből nagyon kevés szükséges (például amikor a férfiak szexuális ingerküszöbe alacsony), ezért a kielégülés szinte mindig létrejön. Nem így a nőnél -, aki általában a szexuális önzés áldozata.

Bár jól tudjuk, hogy az alapvető mechanizmus hasonló a férfiakhoz - ugyanúgy a nemi szervek vérbősége jár együtt a szexuális izgalommal, és ez oldódik fel a kielégüléssel -, a nők a kielégüléshez vezető szexuális izgalomfokozódásig lassabban jutnak el, és rendszerint az izgalom kellő szintig való induló emelkedéséhez is bonyolultabb pszichológiai feltételekre van szükségük. A nők túlnyomó többségének megfelelő hangulat és érzelmi biztonság kell ahhoz, hogy a nemi izgalom egyáltalán elkezdődjék náluk. A szexuális önzés általában már ott kezdődik, hogy a férfiak ezt nem veszik figyelembe. Az átlagos férfi gyorsan kerül szexuális ingerületi állapotba, hamar beáll a merevedés, és ilyenkor már "akcióképes" is, sőt, türelmetlenül várja a közösülés megkezdését. A szexuálisan gyakorlatlan vagy éppen már a nemiségében, "képességében" elbizonytalanodott férfi fél is attól, hogy a közösülés késleltetése megszünteti a merevedést.

 

A férfiak tehát többnyire siettetik a közösülést és gyakran már akkor megkezdik, amikor a nők még nem kerültek megfelelő alapizgalomba. Nagyon sok nőnél ilyenkor nem tud bekövetkezni a kielégülés, még ha minden további ingerlés jól is folytatódik. De a rossz kezdést csak nagyon ritkán követi jó folytatás. Az a férfi, aki nem alakítja ki a megfelelő hangulatot, aki nem veszi észre, hogy partnere akarja-e már a nemi aktus megkezdését, kellő izgalomban van-e, az rendszerint elhanyagolja az előjátékot is. Pedig az előjátékra nagy szükség van!

 

Ez fokozza fel a nő izgalmát arra a szintre, amelyről ,ár a közösülés el tudja vinni az orgazmushoz, a kielégüléshez. Ez még mindig nem közösülés! Fontos a nő erogén zónáinak megtalálása és simogatásos ingerlése, ennek a simogatásnak a végpontján jut el a kéz a nemi szervekig és kezdi meg a csikló izgatását. Ilyenkor már a hüvely vérbő, megnedvesedik, a hímvessző behatolása könnyűvé válik, a nő szexuális ingerületi állapot megfelelő szintre emelkedik és ez tart mindaddig, amíg létre nem jön az orgazmus hírtelen ingerületi fokozódása és oldódása. (A megfelelően önzetlen partner segítségével ez rövid időközökben egymás után többszőr is kialakulhat.)

 

A szexuálisan önző férfi nem tudja végigvinni a partnerét ezeken az állomásokon. Valahol a folyamat elején magömlést kap, ahogyan a népnyelv találóan mondja: "elélvez". A magömlés után a férfiak nagyon ritkán tudják csak folytatni a közösülést, megszűnik ugyanis a merevedés. A nő kielégületlen marad. Ez kínos, kellemetlen érzés, vannak nők, akiknek az alhasi vérbőség - amely így nem tudott feloldódni -, fájdalmat vagy gyulladásos panaszokat is okoz.

 

Sajnos elég gyakran előfordul, hogy a férfiak nem is tudnak arról, hogy önzők, hogy mennyire önzők? A nemiségellenes nevelés vagy a közösség szexuális kulturálatlansága esetén sok fiatal férfi nem szerez ismereteket arról, hogy a nő szexuális igényei az övétől eltérőek. Az ilyen nevelés vagy légkör következményeként a nők sem jelzik igényüket. A nemi életet megkezdő nők eleinte maguk is bizonytalanok (ők sem hallanak arról, mit kellene érezniük, mit kellene várniuk a férfiaktól), azt hiszik, hogy majd "belejönnek" a dologba, könnyen felmentik partnerüket a felelősség alól. Később már rájönnek, hogy valami nincs rendben, de nem mernek szólni, mert nem illik. Sok nő csak évek után - esetleg egy-két más partnerrel szerzett tapasztalat után - "lázad fel" és teszi szóvá, hogy ő bizony nem elégül ki, vagy csak kevés jót érez, vagy éppenséggel kínzó tünetei támadnak.