Kati, Mária és Etelka egy munkahelyen dolgoznak már több éve, ami már felér egy házasságban töltött hosszú idővel is. Kati és Etelka a magánéletben is jó barátságot alakított ki, mégpedig olyat ahol egymás szemébe mondják meg azt, ami nem tetszik a másikban. (hülye majom...) de ez nem komoly mert mindenben segítenek is egymásnak a munkahelyen.
Közeledett a "nőnap" ami szerintem szintén kicsit erőltetett, mert ugye néha jó lenne visszasüllyedni és kevésbé emancipáltnak lenni, hogy otthon lehessen maradni, és a gyerekkel is többet lehessen foglalkozni. (Nem mindenki gondolja így.) Ezen a napon a fiú kollégák hatalmas bukétával jelennek meg, és felköszöntik a szebbik nemhez tartozó kolléganőiket. Kati vidéki révén, a hatalmas bukétával leült az autóbuszváró előtt elhelyezett fapadra, Etelka aki szintén vidékről jár be és Zoltán társaságában várt a buszra. Zoltánnak dupla-dupla dioptriás szemüvege van.Hát egyszer csak Etelka felpattant, mert éppen beállt az autóbusz, példáját követve Kati is felpattant, igen ám, de a fapadon keletkezett egy rés, nyár lévén a bő szoknya beakadt a résbe, és Katit visszarántotta, a pad pedig hatalmasat billent a több dioptriás szeművegű Zoli pedig majdnem leesett a padról.
Etelkával együtt, csak pislogott ki a bepárásodott szemüvege alól. A szoknya foglyát egy vadidegennek sikerült kiszabadítani, és felszállt az autóbuszra hogy hazamenjen, igen ám, de a leszálláskor a tűsarkú cipőbe bujtatott lába félrebicsaklott, és egy hatalmas eséssel hason landolt, ráesve a nagy virágcsokorra. Kezében egy kórómaradvánnyal, szeme alatt kék monoklival, és a térdén egy hatalmas sebbel megérkezett haza, ahol a férje ijedten kérdezte, mi történt veled kedvesem, megvertek?