A Magyarországi ügyintézéstől ments meg uram minket! Lehetne vicces is e mondat, de sajnos cseppet sem az! XXI. Század, a mobilizáció a számítógépek, gyors adatforgalmak világát éljük s még is, aki arra vetemedne, hogy telefonon intézze el egy-egy fontos ügyét, az bizony csomózza erősre az idegeit és ne is nézze a telefonszámláját! Készüljön fel lelkiekben egy nem alapszintű zongora leckére a telefonján, főleg ha több telefonszám is meg van adva.
Magam is így jártam. Fel kellett hívjam egy igen fontos ügyben, kis országunk nem kis intézményét, három telefonszám is meg volt adva. Magam elé készítettem minden fontos iratot, majd tárcsáztam. Az első szám foglalt, no sebaj van még kettő-gondoltam magamban. Sorra hívtam a megadott számokat, de mind foglalt volt, teszem hozzá ez már reggel nyolckor. Még gondoltam is magamban, ez igen, itt nagyon dolgoznak, ha minden telefonszám foglalt! Ezután következett a zongoralecke, sorra hívtam a számokat s fél sikerként könyveltem el mikor az egyik végre kicsörgött. Korai volt az örömöm, mint később kiderült, az illetékes ügyintéző nem vette fel a telefont és megszakították a vonalat. Elszámoltam magamban tízig s kezdtem ellőről a zongora leckét, ha az embernek nem lenne fontos, akkor még viccesnek is érezné a helyzetet. De cseppet sem vicces, sőt bosszantó! Megannyi próbálkozás után feladtam s úgy döntöttem inkább személyesen, intézkedem ebben az ügyben. Bár ha belegondolok a hosszú sorban állás, várakozás, időkiesés se egy leányálom! A lényeg csak optimistán
Küldje el ezt a cikket |
Nyomtatás
A lap tetejére
