Csodát vártam és megtörtént. Pontos helye: Mohácsi Polgármesteri Hivatal. Az első település, ahol végre kötelezővé tették a chip-et. Végre egy apparátus, aki szétnézett, észrevette, döntött, és most végrehajt. A tarnabodi polgármester úr is elkezdett már valami hasonlót, igaz ő kamerával járja a községet és veszi nyilvántartásba az ebeket. Az első követendő példa, melyet a média is közzé tett, a figyelem középpontjába állított.
Hogy eleinte lesznek mellékhatásai?
Igen, lesznek. Társadalmunk meggondolatlan, felelőtlen tagjai, akik nem gondolták át előtte, mit vesznek a nyakukba, gyors mozdulattal fogják még chip-elés előtt kihajítani „kedvencüket”, mert plusz 1.400 Ft már sok nekik, és a továbbiakban kénytelenek lennének őket beoltatni, ami nem olcsó mulatság, aztán nem is hanyagolhatják már el az állatot, muszáj lesz őket rendesen etetni, mivel számon fogják kérni tőlük. Nem hagyhatják elkóborolni vagy állandóan csavarogni.
Eleinte nagy lesz a zűr. Felelőtlen, hanyag gazdák vemhes szukájuk kölykeit fogják falhoz csapdosni, vízbe fojtani, vagy kukába dobni, mert nem tudják már őket elhelyezni. De arra egyik sem hajlandó, hogy egyszeri befektetéssel (mert ugye ez sem olcsó dolog), véglegesen megszüntesse az állat szaporodását.
Sok dolguk lesz a rendelet meghozóinak, ha ellenőrzésük alá akarják vonni ezt az összevisszaságot. Nem ússzák meg szimpla chip-beültetéssel. Mert a legnagyobb baj az, hogy ebben az országban korlátozás nélkül szaporodhatnak az állatok illetve szaporíthatják őket. Nemtörődömségből, felelőtlenségből, vagy nyerészkedésből, de minden tavasszal tele vannak a hirdetések macska- és kutyakölykökkel, melyek legalább fele a kukában, az utcán, a sintértelepen, vagy a legjobb esetben menhelyen végzi.
És itt megjegyezném, hogy a macskákat sem szabad kihagyni. Belőlük még több van, megszámlálhatatlan mennyiségű kóbor cica. A gazdik hagyják állataikat szaporodni, aztán kétségbe esve próbálnak a kölyköktől megszabadulni. S mikor nem sikerül, jó esetben kirakják őket, vagy bedobják más kertjébe.
Aztán nem ártana ellenőrizni azokat az eldugott portákat is, ahol sok a kutya. Általában kóbor állatokat fogadnak be, s csak annyit tesznek, hogy néha-néha etetik őket, azok meg szaporodni kezdenek, a kutyák száma egyre csak nő és nő, beoltva vagy bejelentve pedig nincsenek.
Még egy ötlet: engedélyhez és vizsgához kötném a kutyák tenyésztését. Mert ma már boldog-boldogtalan kutyát „tenyészt”. Még az sem tenyésztő, aki évente egyszer fedezteti a szukáját és gondoskodik a törzskönyvéről, odafigyel az állat egészségére, beoltatja. Csak szaporító. Nem ismeri a fajta alaptulajdonságait, standardját, fogalma sincs arról, hogyan és milyen szempontok alapján kell párosítania az állatokat.
A feketeszaporítók pedig a legrosszabbak. Legtöbbjük csak kínozza az állatait, hiszen azok állandóan be vannak zárva, szocializálva nincsenek. Sokuk örökletes betegség hordozója.
A rendelet okozta zűr idővel majd szépen lecsendesedik, és az általa felelősségre kényszerítettek szép lassan megszokják, hogy ha felelősséget vállalnak valakiért, vagy valamiért, hát azt be kell tartani.
Ha már maguktól nem megy, jó magyar szokás szerint, majd megy kényszerítéssel.
Ezek után már csak egy kiépített, országos számítógép-hálózatra lesz szükség, hogy ha mondjuk, Szombathelyen találnak egy kutyát, és az Debrecenből lett ellopva, vagy kidobva, elég legyen egy gombnyomás a gazdi megtalálásához. Aztán persze az állandó frissítéseket, az adatok karbantartását is el kell végezni. Háttér nélkül nem megy. Igen, tudom, kis lépésekben kell haladnunk. De azért nem árt előretervezni. Főleg, hogy szeretünk mindent félbehagyni.
Az is jó lenne, ha a törvényszegőkkel, kifejezetten erre szakosodott rendőrök vagy más hivatalos személyek foglalkoznának, mert továbbra is lesznek a törvényekre vagy rendeletekre fittyet hányó, lelkiismeretlen emberek.
Küldje el ezt a cikket |
Nyomtatás
A lap tetejére
