Gyerekkoromban, sőt egész életemben nem találkoztam még a bőrömbe fúródott kullanccsal, pedig sosem védekeztem ellenük. Talán azért, mert amikor az erdőt jártam, nem mentem a dús aljnövényzet közé és mindig futott mellettem egy kutya (nekik magasabb a hőmérsékletük). Rajta viszont riasztó nyakörv volt, ő is mindig megúszta. Akkoriban azonban nem is volt belőlük annyi, mint mostanság. Vajon miért?
Nem sokan tudnak arról, hogy létezett egy icipici állatka, aki segített kordában tartani a kullancsok számát, egy méhecskeszerű élőlény, mely a kullancsokra szakosodott, beléjük rakta a petéit. A helyi erdőkerülő mesélt nekem róla gyerekkoromban, hogy milyen hasznos kis állatka. Gondoltam rákeresek a neten, de semmit nem találtam róla a magyar oldalakon, csak egy cikkben említik meg a latin nevét egy mondat erejéig (hunterellus hookuri).
„Egy angol cikk az állatról: www.ncbi.nlm.nih.gov”
Harminc-negyven éve még megtalálható volt erdeinkben, ma már azonban nyoma sincs. Elérte őt is a vegyszerezés átka. Kipusztítottuk. A kullancsok azonban élik világukat, egyre csak szaporodnak, hiszen egy nőstény élete folyamán több ezer petét rak, és ezeknek a harmada fertőzött valamilyen betegséggel. Bár nálunk még csak 4-5 féle betegséget terjesztenek, tőlünk nyugatra már 12 félét is hordoznak és adhatnak át nekünk. Ezek közül több halálos kimenetelű is lehet. Előbb-utóbb elér minket is.
Mivel nem találtam semmit erről a kis méhecskéről magyarul (angolból nem vagyok valami jó), így fogalmam sincs él-e még valahol, vagy már ő is a kihalt fajok könyvébe került. Mert ha még fellelhető valamerre, érdemes lenne meghonosítani újra.
Mert ma már egyre agresszívabban kell küzdenünk a vérszívók ellen:
•Vegyszeres irtással, de ez csak 3 hétig eredményes, aztán lehet kezdeni elölről, kiirtva más élőlényeket is.
•Riasztószerekkel, ezek szerencsére egyre hatásosabbak.
•Persze ott vannak a betegségek elleni oltások is, csak az a baj, hogy a betegségek terjedésével már lassan sündisznónak érezzük magunkat, annyi oltást kapunk életünk folyamán, nem beszélve az esetleges (bár igen ritka) mellékhatásokról.
Igazából az a kis méhecske lenne az igazi. De hát eső után köpönyeg, mint mindig.
Küldje el ezt a cikket |
Nyomtatás
A lap tetejére
