Nőnek lenni nem könnyű! A férfiak most talán kollektíven felhördülnek, de éljenek csak egy évig nőként, azután tiltakozzanak!
Nőnek lenni nem könnyű, mert a legnagyobb teher a női lélek...
Telnek-múlnak a hónapok, már derékig gázolunk a gazdasági válságban. Mindenki egyre gondterheltebb, most tanulunk számolni, kalkulálni, a kiadásokat előre megtervezni. A terhek nőnek, a munkahelyek száma csökken. Magam is nehéz helyzetbe kerültem, s nem elég az anyagi létbizonytalanság problémája, még a fene nagy, női lelkemet is pátyolgatnom kell!
Irigykedve gondolok a pasikra: micsoda mázlisták! Nyugodtan koncentrálhatnak a munkájukra, a napi feladatokra anélkül, hogy közben lelkizniük kellene! Én meg a mindennapok gondjai mellett még azon is szomorkodom, hogy milyen hosszú volt a tél, minden szürke és lehangoló, hogy az emberek rosszkedvűek, hogy a hírek lehangolóak… és hogy a férjem milyen nyugodt lélekkel nézi a focimeccset ahelyett, hogy velem csevegne! Ehhez hasonló „eget rengető” problémák táplálják tovább a kezdődő depressziómat.
Most azonban örömmel jelenthetem, hogy mindez a múlté! Olyan helyről kaptam nem várt segítséget, amire álmomban sem gondoltam volna! Egy szappanoperából…
Az történt ugyanis, hogy beszélgető partner híján egyetlen vigaszomhoz, a számítógéphez fordultam. Már nem emlékszem, hogy mit keresgéltem az egyik internetes videó-portálon, amikor a sors… vagy inkább így: a Sors… tálcán kínálta nekem a (leginkább hölgyek számára) ismert tévésorozat egyik epizódját. Verliebt in Berlin – vagy ahogy nálunk ismerik: Lisa csak egy van.
Heteken át néztem szabadidőmben a szappanopera-részleteket. Én, aki világéletemben gyűlöltem a vég nélküli tévésorozatokat, estéről estére előtte ültem, mint egy narkós, s addig néztem, amíg felszabadultan, új erőre kapva kijelentettem: Lisa Plenske akarok lenni!
„Szemüveges és fogszabályzós?” – kacagott fel gúnyosan a kisördög bennem, amikor ezt az óhajomat szavakba öntöttem. Nem!
Szeretnék olyan őszinte optimizmussal szembe nézni a jövővel, mint Lisa! Szeretném hinni, hogy kitartással és akaraterővel minden nehézség legyőzhető! Szeretném hinni, hogy alapvetően az emberek jók és megváltozhatnak előnyükre! Hinni akarom, hogy bármilyen nehézség merüljön is fel, optimizmussal és kitartással minden cél elérhető! És hogy ezzel a hozzáállással lehet, hogy Magyarországon én leszek az egyetlen Lisa Plenske? Nem számít. Ha csak annyi emberre lehetek pozitív hatással, mint a filmbéli Lisa a környezetében, már megéri kilógni a sorból. Az sem számít, ha emiatt furcsának, nem normálisnak, Plencsinek tartanak.
Az elhatározást mindjárt egy célkitűzés is követte: felhívtam a Németországban élő húgomat, hogy vásárolja meg számomra a teljes sorozatot eredetiben, DVD-n. Két legyet ütök egy csapásra: bármikor végignézhetem, ha újra elkeserednék, és megtanulok folyékonyan beszélni németül. (Ha már az iskolában nem sikerült tökéletesre, most pótolom.) S mindezt szórakozva, a poénokon kacagva, olcsóbban, mint bármelyik nyelvtanfolyamon.
A DVD-ket megvette a húgom. Most azt várom, hogy személyesen átvehessem tőle. Várok, és nem bosszant, hogy sokat kell várnom, mert a húgom kíváncsiságból megnézte az első részt, majd a másodikat… és nem bírja abbahagyni! Várok, optimistán és kitartóan. Mosolyogva várom, hogy mind a 365 epizódot megnézze.
Azért mosolygok, mert tudom, hogy mire a végére ér, nem én leszek az egyetlen Lisa Plenske a családban!