Egy nyári szórakozóhelyen voltunk a barátaimmal, ami egy kisebb farmon volt tartva Kecskeméten. Sokan voltunk együtt, amikor a buli közepe felé észrevettem, hogy az egyik srácot már több órája nem láttam.
Elhatároztam, hogy kimegyek és utána nézek merre is lehet. Kerestem a nagy pusztaságban, a sötétben, ahol a nép erősen illuminált állapotban bolyongott. Kis idővel később megláttam a fiút, hogy egy lovaskocsi alatt guggol a sötétben és a telefonjával világítja a földet. Odamegyek hozzá, hogy mit csinál itt a jó kis progi buli helyett, amire ő rám néz a bamba fejével és halkan odasúgja, hogy psszz keresem a kontaktlencsémet. Én meg, mint jó barát segítettem neki. Utána elhatároztuk, hogy keressük meg a lovakat, mert ha már van lovaskocsi, akkor valahol lónak is kell lennie. Szerintem bolyongtunk ott vagy 2 órát a sötétben árkon, bokron, mindenen keresztül, amikor úgy döntöttünk,hogy hagyjunk fel ezzel a tervel, inkább gyerünk vissza a többiekhez bulizni.
Visszamentünk. Nagyon jól szórakoztunk, már nem is emlékeztünk merre voltunk. A bulinak reggel 8-9 óra felé számunkra vége lett és elindultunk ki a kocsihoz.
Ahogy kiléptünk a helyről és mentünk gépjárművekhez, megláttuk a lovakat.
Ott voltak egy karámban, pont a kocsi előtt 10 méterre. Megjegyeztem neki, hogy a lovak itt voltak, de csak beültünk az autóba és indultunk a jól megérdemelt afterra
Számunkra egy jó emlék maradt, mint általában minden közösen eltöltött party.
Küldje el ezt a cikket |
Nyomtatás
A lap tetejére
