Együtt élni nap, mint nap a gondolattal, hogy van valaki, akiért bármit megtennél. Együtt élni azokkal a gondolatokkal, hogy vannak emberek, akikért bármire képes lennél. Rokon, barát, vagy szerelem, nekem egyre megy. Ha valakit szeretsz, hát tedd tiszta szívvel. Észrevettem ám, hogy sokan nem mondják ki az érzéseiket. Ki félelemből, ki büszkeségből, ki csak pusztán nem tartja fontosnak. Nem esne jól Édesanyámnak, ha többet mondanám neki, hogy szeretem? Nem lepődne meg egy testvér, vagy nem derülne mosolyra egy barát? Nem melengetné szívét a szerelmednek?
Na, de...
'Szeretnihez' először is tudni kell érezni. Vígan és ölelések nélkül ölelni! Erősen, úgy, hogy az akár hegyeket mozdíthatna meg. Szeretni önzetlenül, odaadóan és szeretetteljesen. Talán ez az, ami minket megkülönböztet. Minket, embereket.
Szeretni egy anyát annyi, mint szeretni az életet. Önfeledten és szórakozottan. Szeretni egy embert benne, aki mindig ott volt veled és mindig is ott lesz, ha kell. Felnézni egy anyára annyi, mint tündöklő tekintettel nézni fel az égre, ragyogni rá, s ezáltal beragyogja a hited. Az élet, amelyben annyi, de annyi a történés, s benne mosolyt kelt arcodra, melegséget és törődést. Szeretni egy anyát a hibáival s a nélkül, szeretni és tisztelni egy asszonyt, akit mindig is a barátodnak tekintettél. Szeretni egy anyát, mint amennyire megérdemli, szerintem bár sosem lehet. Többet érdemelne mind, mint amennyire szerethetjük, mi gyermekek. Amit visszaadhatunk abból, amit kaptunk, kis töredék, de nekünk a mindent jelenti, amit csak adhatunk, talán ez így szép....
Szeretni egy férfit, akiről hiszed s tudod, hogy a te párod. Hogy nyugodttá tesz az érzés, miszerint 'megérkeztél', hogy látod magad előtt, együtt milyenek vagytok, milyen ember vagy te és milyen ő te melletted.
Amikor egymásból a jót hozzátok ki, amikor a tisztelet határát soha nem szegi meg senki; amikor szavak nélkül is tudod, hogy ez működik. Ez jó, ez jóvátesz és boldoggá. Felszabadulttá, biztossá. Mikor árad belőled a jóság tengere, mikor a kis apró-cseprő problémák már nem problémák többet. Mikor érzed, hogy az utadon vagy az úton, ahová annyi, de annyi kanyar és útvesztő vezetett. Az úton, amiben mindig is hittél és továbbra is hiszel. Nem megy másként, ha elveszíted a hitedet, nincs, mi mozgatná az erőt adó érzéseket. S ezért nap-mint nap tenni kell! Mennyit és még többet!!! Fenntartani egy szerelmet. Ehhez mennyi erő kell!!! S ha tenyered kicsit megizzad, ha szíved sokat akkorákat dobban; ha félsz és kitörsz, ha vágysz és mersz álmodni, ha teszel és törsz, ha őszintén szeretsz, sosem veszíted el a hitedet.
Szeretni egy barátot, olyan, mintha magadat szeretnéd. Olyan, mint te, vagy kicsit más, de a fél léted. A szelet kenyér. Szeretni őt, annyi, mint nem látni esélyt a ’szakításra', szeretni őt önzetlenül, őszintén.. s bátran! Mert naggyá tesznek bennünket a közel álló emberek! Mert bíztatnak és hitet adnak nekünk az élethez! Mert szeretnek, s te szereted, őket egy életen át jöjjön bármi...
Küldje el ezt a cikket |
Nyomtatás
A lap tetejére
