Gyenesei erről a Magyar Sportújságírók Szövetségének országos találkozóján rendezett Sportfogadó című szakmai talkshow-n beszélt.
"Úgy jártunk, mint akit megmart a kígyó és a gyíktól is fél. A magyar sport nem kapott alternatívát Peking előtt, hogy milyen eszközökhöz szabad nyúlni, hiányzott a megfelelő sportegészségügyi támogatás. Mindenkiben óriási volt a félelemérzet, inkább húsz méter távolságot tartott, minthogy két centiméterre megközelítette volna a problémát."
Gyenesei szerint szükség van Magyarországon egy sportegészségügyi központra és akkreditált doppinglaborra, utóbbbi működtetésére van is jelentkező.

A miniszter úgy vélte, a gyengébb pekingi szereplés elemzésekor az első lépés, hogy jól körülhatárolható legyen, kinek mi a szerepe a magyar sportban, s ezt a feladatát jól lássa el. Hozzátette, ha sikerül elérni, hogy a sport támogatása jövőre elérje vagy megközelítse az idei 14,3 milliárdot, akkor az növekményt jelent. A 2008-as összeg egy része ugyanis kifejezetten az olimpiai felkészülést szolgálta.
Török Ottó sportszakállamtitkár az országos létesítményhelyzetről szólva elmondta, hogy a hat olimpiai központ helyzete - a budapestieket kivéve -viszonylag jó. Megtörtént az akadálymentesítés, ezek az edzőtáborok megfelelnek a modern kor követelményeinek, a Szeged-Maty-éri pályán most folyik egy 400 millió forintos beruházás.
"Budapesten ugyanakkor a Komjádi Uszoda helyzete tragikus, erre 2009-ben kell támogatást fordítani - mondta Török Ottó. "A Puskás Stadionnál, azaz a korábbi Népstadion és Intézményeinél csak toldozás-foldozás folyik. Az év végére kell elkészülnie a létesítményfejlesztési és fenntartási koncepciónak, már csak azért is, mert kiderült, hogy több, állami támogatással felépült tanuszoda nem működik, üresen áll."