A szervező BSI sportiroda ismét bebizonyította, hogy profi művelője a maga szakmájának, hiszen  munkatársai ezúttal is csodálatos körülményeket teremtettek a versenyzők számára. Szintén  dicséret illeti a szép számú közönség tagjait is, akik - a fair play szellemében- az utolsó befutót is ugyanolyan vastapssal jutalmazták, mint a győzteseket. Nos, Norman élt is a felkínált kedvező lehetőségekkel, és saját elvárásainak megfelelő, kedvező időeredményt sikerült elérnie ezúttal is.

Azzal együtt méghozzá, hogy régi térdsérülése- (melyet egy statikai hibákat rejtő, időközben persze már lecserélt futócipő okozott) – a verseny első, szombati napján, a 14 kilométeres táv lefutása közben  sajnálatosan megint kiújult. Ezért aztán a vasárnapra „rendelt” 21 kilométeres táv utolsó 10 kilométerét már komoly fájdalmak között, bicegve tudta csak lefutni-,   miközben szombat délután még hivatalos volt a Nagyatádon megrendezett, neves sportolók és komoly üzletemberek részvételével lezajlott   „Ironman-bálra” is, melyre ifj.Dr Herr Gyula invitálta meg a fiatal sportolót.

Ami pedig az év hátralévő részét illeti, Varga Norman idén várhatóan nem indul már tiatlon-versenyen, „csak” a kőkemény edzéseken kell majd helytállnia. No és persze nem szeretne végleg hűtlenné válni a triatlon  előtt űzött sportágához, a harcművészetek egyik legférfiasabb vállfaját jelentő ketrecharchoz sem. December 20-án Ozdon a városi sportcsarnokba szervez egy nagy gálát egy jól felkészült ellenféllel. Mivel azonban az illető úr úgy tűnik, nem csak jól felkészült, de jól tájékozott is, ezért mindeddig nem válaszolt még a felkérésre.

Donnert Károly