Üzletági befektetési szakértők évek óta mondják, hogy az európai felzárkózáshoz a felhasználás szigorú kontrollja mellett négy-öt esztendőn keresztül évi mintegy 10 milliárd forintnyi tőkepótlásra lenne szükség, s a hazai labdarúgóipar nagyságrendjét a mai, mintegy 8-10 milliárd forinttal szemben 40-50 milliárd forintnyira kellene növelni. Ilyen mértékű dinamikus motivációs tőke megjelenésére eddig nem igazán mutatkozott szándék sem az állam, sem a piac oldaláról. Most azonban mintha új szelek fújnának.
Eddig is volt példa arra Magyarországon, hogy az üzleti élet egyes területein sokat elért vállalkozók vigyék át a sikertranszfert a futball világába. Ott van például Garancsi István üzletember, aki a Videotont vásárolta meg. A Székesfehérváron megálmodott futballálom projekt azért is lehet életszerű, mert az üzleti vízió mellé sikerült tőkeerős szponzorokat is megnyerni, hiszen a Mol és a Magyar Fejlesztési Bank is támogatja a csapatot. Sőt, a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor személyesen felügyeli a szakmai munkát. Futballoligarchaként kezdte pozicionálni magát Leisztinger Tamás, milliárdos nagyvállalkozó is, aki a száz leggazdagabb magyart bemutató listán az előkelő negyedik helyen áll. Ő korábban a sakk szerelmese volt, a közelmúltban pedig a diósgyőriek számára a teljes ellehetetlenülés elkerülésére dobott mentőövet, amikor a csapatot működtető gazdasági társaságban többségi tulajdonos lett az általa vezetett Arago Zrt. A zuhanyhíradó pedig arról szól mostanság, hogy Leisztinger bővítené sportági befektetéseit, hiszen a Haladás labdarúgócsapatát is támogatná, és mindezt kereskedelmi célú ingatlanfejlesztéssel kívánná összekötni.

A klubszintű invesztíciók mellett az MLSZ háza táján lezajlott szervezeti, menedzselési, pénzügyi területtel kapcsolatos változások következtében kínálkozhat esély az évtizedes sikertelenségből való kilábalásra. A szervezeti szintű megújítás során sokan örömmel fogadták, hogy a hazai labdarúgás megújításában oroszlánrészt vállaló MLSZ élére egy igazi nagytőkés pénzember, Csányi Sándor, az OTP első embere és az általa gründolt csapat került. „Életem legnehezebb feladata előtt állok, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy sikeres leszek” – mondta az új elnök a megválasztásakor. Látszik, hogy üzleti életben edződött szakemberről van szó, hiszen megválasztása előtt auditáltatta az MLSZ-t, csapatába választotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnökét, s felmérte a futballreformmal együtt járó kockázatokat. Csányi Sándor szerepvállalásának első látható megnyilvánulási formája, hogy megállapodás született a Magyar Labdarúgó-szövetség és az érdekeltségi körébe tartozó Monicomp Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. között. Az OTP Bank tulajdonában álló társaság a B2B-piac meghatározó szereplője. A kontraktus értelmében a cég névadó szponzorként „jelentős összeggel” támogatja a hazai labdarúgó-bajnokságot. Az idei, 2010–2011-es futballidényre vonatkozó szerződés értelmében a bajnokság neve Monicomp Ligára változott. Az új névszponzor a korábbi jogtulajdonos Soproni márkát ütötte ki a nyeregből. A Monicomp által fizetett összegek hasznosulása is sajátos, hiszen nem csupán az MLSZ kasszáját hivatott hizlalni, az összeg egészét – amelyet a felek üzleti titokként kezelnek – a klubokhoz továbbítja az MLSZ, ezzel is hozzájárulva a bajnokság színvonalának emeléséhez.

 A nyilvánosságra jutott információk szerint a Monicomp Zrt. azért döntött a szponzoráció mellett, mert növelni kívánja ismertségét és presztízsét. A vállalat egyébként a közösségért vállalt felelősségtől vezérelve, példát is kíván adni az üzleti szféra szereplőinek, hogy minél szélesebb körben vegyenek részt a labdarúgás támogatásában. Bár a mostani együttműködés keretösszegét nem hozták nyilvánosságra, azt tudni lehet, hogy a Soproni a 2007-es együttműködési megállapodáskor 500 ezer eurót utalt a névjogok használatáért a MLSZ-nek.