A magyar válogatott előbb a lengyelországi Olsztynban, majd az észt fővárosban, Tallinnban vett részt Európa-bajnoki selejtezőn. A világbajnoki ezüstérmes lengyelek és a csoport első helyén végző észtek kétszer nyertek a mieink ellen, Montenegrót viszont egy vereség után, az utolsó meccsen legyőzte Kántor Sándor szövetségi kapitány együttese, amely a kvartett utolsó helyén végzett.

 

„A második tornán is bizonyították a játékosok, hogy a válogatottban remek a csapategysége – vélekedett Kántor kapitány. – Egyre jobban megismerik egymást a srácok, Tallinnban már nem követtek el olyan hibákat, amelyeket Olsztynban. Rontások persze ezúttal is becsúsztak, a szettek végén továbbra sem megfelelő a koncentráció. Egy huszonkilenc perces játszmában a huszonnegyedik percig tudnak figyelni, akkor viszont kipukkadnak, és jönnek a hibák. Ezen persze lehetne javítani, három hét alatt háromperces javulás érhető el.”

 

A fiatal tréner elmondta, hogy a nemzetközi rutin szinte teljesen hiányzik a játékosok többségéből. „Jó erőfelmérő volt ez a két torna, biztos vagyok benne, hogy a keret összetétele a jövőben változni fog, lesznek távozók és érkezők is – folytatta Kántor. – A hozzáállás jó volt, ez pozitívum, viszont a feladók és az ütőjátékosok kommunikációja még messze van a tökéletestől. Ezen rövid időn belül javítani lehetne. Az idei program véget ért, de jó lenne együtt tartani a keret nagy részét. Kaposváron szeretnék edzőtábort szervezni, a Városi Sportcsarnok igazgatója a nyári időszakban segítene ebben.”

 

Kántor Sándor őszintén bevallotta, hogy előzetesen hat mérkőzésből hat vereségre, de maximum két győzelemre számított. „Ha a második tornán az észtek elleni első szettet szoros végjátékban megnyerjük, akár a meccs is meg lehetett volna – tette hozzá a kapitány. – Gyakori jelenség egyébként, hogy egy megnyert játszma után dekoncentráltan, gyengén kezdjük a következő felvonást. Szükség lenne továbbá egy vezéregyéniségre, de ez nem személyfüggő, lehetne akár minden meccsen más, aki jó teljesítményével hátára veszi a gárdát.”