Hasonlóan kezdődött a mérkőzés, mint a csoportkörben Spanyolország és Franciaország ellen, vezetett az ellenfél az első percekben (3-1-re), de sikerült bemelegedni, és fordítani is. Feltűnő volt azonban, hogy támadásban csak Császár Gábor villogott, az ő betöréseinek volt leginkább köszönhető, hogy 6-4-es előnybe kerültünk.
Ennél az állásnál nagy lehetőséget kaptunk, Izland fél percre kettős emberhátrányba került, de az akciónkat lendület nélkül játszottuk meg a négyfős fal ellen, kimaradt a helyzetünk, és a második emberelőnyből a skandinávok jöttek ki pozitívan. Ez a sikertelen néhány perc rányomta a bélyegét a magyar csapat játékára, sok ziccert hagytunk ki, miközben védekezésben egyre tompábbak lettünk, elsősorban Atlasont hagytuk játszani. A félidő vége előtt gyors gólokat tudott szerezni az ellenfél, és négygólos hátrányba kerültünk a szünetre. (14-10)

A második játékrész első tíz perce már akkor sikeres lett volna, és erőt adhatott volna, ha sikerül tartanunk a különbséget, de ez sem jött össze, többször is hét góllal vezetett Izland csapata (a 47. percben 23-16-ra).
A jó megoldásaink általában csak minden második-harmadik támadásunknál jöttek, és általában azokra is tudott válaszolni az ellenfél gyors indításokkal vagy betörésekkel. A védekezésünk ebben az időszakban jobb volt, de a támadásban elkövetett hibákat ez nem tudta kiküszöbölni. A különbség tehát 5-6 gól körül állandósult, így a véghajrára már eldőlt, hogy nem tudunk nyerni. A végeredmény 27-21 lett, így nem tudtuk növelni a pontjaink számát.
A továbbjutás kapcsán még korai számolgatni, a miénk után következő mérkőzések és a keddi játéknap eredményei még nagyban befolyásolhatják a csoport állását.