Szerdán reggel tömegrajttal startoltak el a 100 km-es távra vállalkozó atléták. A 153 induló teljesítményét a nagy meleg nehezítette, így a 30 fokos hőségben közel 1000 liter víz fogyott el az útvonal öt pontján felállított frissítőállomásokon. Az első nap 2200 méteres szintkülönbséget kellett leküzdenie a versenyzőknek a gyönyörű nógrádi hegyek között.  Poros, száraz pálya, kemény lejtőzések és a melegben tikkadt versenyzők küzdelmes csatái a hegyekkel – ez látszott a versenyzőkön az első epikus szakaszon.

Sokan saját szintjükhöz képest visszafogott tempót választottak taktikának, de ez az elsők eredményén nem látszott meg. Az elsők - a legoptimistább szervezői kalkulációkhoz képest is - közel 30 perccel jobb időt futottak a száraz pályán; a legjobb négy és fél óra alatt teljesítette a távot.  A maratonisták a kemény pályát jó néhány eséssel küzdötték le. Ez részben a durva terep szakaszoknak, köves útvonalnak, részben a meleg miatti tikkadtságnak tudható be. A településeken a szerdai nap ellenére nagyon sok szurkoló volt kint, sokan bíztatták a bringásokat. Becske és Rétság komolyan készült a „vendégvárással”, de Bánk vitte a prímet, hiszen ott fúvós zenekar is bíztatta a kerékpárosokat, illetve a frissítő állomáson a helyiek népviseletben szolgálták ki a kerékpárosokat, mindenki nagy örömére. Sok versenyző számolt be a kimondottan jó hangulatról és a helyi lakosság odaadó segítőkészségéről és szeretetéről.

Dósa Eszter, háromszoros magyar mountainbike bajnok, a hölgyek között kimagaslóan a legjobb teljesítményt nyújtotta, és technikailag kiváló hegyi nyomvonalnak értékelte a versenyt, ám néhol a jelölés hiányossága neki is nehézségeket okozott a tájékozódásban. Eszterrel párosban induló svéd színeket képviselő Horváth Gergő nagyon pozitívan nyilatkozott az eseményről. Sokkal több erdő, sok terepes rész dózer utak helyett - a hosszú távú nemzetközi versenyeken is indulók szerint sokkal jobb utat jelöltek ki a rendezők, mint más európai versenyeken.