Török hangsúlyozta, hogy "nemzeti labdarúgó stadionnak lennie kell", de az ülésen kiderült, egyelőre nem lehet tudni, hogy hol fog felépülni. A szakállamtitkár szerint "az MLSZ-stadion megépítése abszolút bizonytalanná vált", a Puskás Ferenc Stadion átfogó rekonstrukciójára pedig nincs állami forrás, ezért "leporolták a régi aktákat", és jelenleg szondázzák a befektető-jelölteket, hogy kiknek a közreműködésével valósulhatna meg a felújítás. Emlékeztetett arra, hogy a Ferencváros korábban azzal a javaslattal kereste meg a sport-szakállamtitkárságot, hogy a klub a 22 ezres helyett egy 35 ezres új stadiont építene abban az esetben, ha a Nemzeti Labdarúgó Aréna az Üllői úton lenne. Török kiemelte: az államnak egy vasába sem kerülne a nagyobb stadion, ezért egy előterjesztést is készítettek erről a kormánykabinet részére, ám a pénzügyminisztérium nem támogatta ezt az elképzelést. A szakállamtitkár szerint a Nemzeti Labdarúgó Aréna megépítésére az Üllői úti helyszín lenne a legolcsóbb, mert a szintén felmerült Fehér úti ingatlan kapcsán a bérlőt kártalanítani kellene, míg a Fáy utcában nincs elegendő terület a megvalósításra.

Szóba került még a Császár-Komjádi uszoda ügye, amelynek állagmegóvó beruházásához 800 millió forinttal járul hozzá az állam, egy magánbefektető pedig saját költségére 1 milliárd forint értékű energiaracionalizálási programot valósít meg a létesítményben. Török arról is beszélt, hogy a tornaterem- és tanuszoda program keretében eddig összesen 37 létesítmény valósult meg, összesen 12,5 milliárd forint értékben.  Az ülésen elhangzott továbbá, hogy a sport-szakállamtitkárság az idei évtől kibővítette a korszerű ismeretekkel rendelkező edzői háttér biztosítását segítő Patrónus Programot. Növelték a programra fordítható keretösszeget, és minden olyan sportágat bekapcsoltak, amelyek érintettek az utánpótlás-nevelést elősegítő Héraklész Programban. Így a patronált edzők száma csaknem megduplázódott, bár egy-egy patrónus és patronáltjaik havi illetménye a tavalyihoz képest némileg csökkent.