Az Új-Dél-Wales és Tasmánia közötti 630 tengeri mérföldes (1168 km) távot eddig a Wild Oats teljesítette a leggyorsabban: a 2005-ben felállított csúcs 1 nap 18 óra 40 perc és 10 másodperc. Ian Burns, a 30 méteres szupermaxi kormányosa szerint ezúttal jó darabig az lesz a cél, hogy a hajót egyben tartsák a tekintélyesnek ígérkező hullámokban, s a sietség, az eddigi legjobb idő lefaragása helyett az óvatosságra kell helyezni a hangsúlyt.

rajt ugyan nyugodtnak ígérkezik, de aztán minden bizonnyal élénkülni fog a szél, amely elérheti majd a 40 csomós sebességet is, emiatt pedig ötméteres hullámokra is fel kell készülni.

A Wild Oats XI, amely sorozatban elért négy siker után tavaly alulmaradt az Alfa Romeóval szemben, most is az esélyesek közé tartozik, s legénysége ennek megfelelően igyekszik is begyűjteni az ötödik elsőséget. A tavalyi győztes ezúttal nem indul, távollétében egy másik szupermaxit, az Investec LOYAL-t tartják a szakemberek a Wild Oatsra nézve a legveszélyesebbnek.

Bár az időjárás nem kedvez majd a könnyed vitorlázásnak, olyan nagy viharra, mint amilyen 12 éve volt, egyáltalán nem kell számítani. Akkor a 115 hajóból álló mezőny egyharmada a rendkívül rossz körülmények miatt feladta a versenyt. Az óránkénti 160 kilométeres sebességgel száguldó széllel és a néhol tízméteres hullámokkal sok vitorlás nem tudott megbirkózni. A mentésben még az ausztrál haditengerészet is részt vett, ennek ellenére hatan - Bruce Guy, Phil Skeggs, Michael Bannister, Jim Lawer, John Dean és Glyn Charles - életüket vesztették.

Hat éve hasonlóan rosszak voltak a körülmények, a 116 hajóból álló mezőnynek mintegy a fele nem tudott célba érni. Az 1998-as, tragikus kimenetelű futam után életbe léptetett szigorú biztonsági előírásoknak köszönhetően azonban 2004-ben már nem történt komolyabb baj.