A díj kategóriáit meghatározó lánc, koszorú és díszjelvény alapító okiratát 1930. október 11-én, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenjegyzésével írták alá, s tíz nappal később már a Budapesti Közlöny is megjelentette a kitüntetettek névsorát. Láncból az elsőt épp maga a kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno kapta, aki szigorú feltételekhez kötötte a lehetséges díjazottak személyét. 

A Corvin-lánc "élő" viselőinek száma nem lehetett több tizenkettőnél, a koszorút pedig összesen hatvanan viselhették. Ebbe az igen szűk körbe már csak az addig kitüntetettek elhalálozása után lehetett bekerülni, amit sokan próbáltak is, annak ellenére, hogy nem járt hozzá se pénz, se kiváltság, csak a dicsőség. Maguk az ékszerek sem kerültek magántulajdonba, a viselőjük elhalálozásakor a családtagoknak vissza kellett küldeni Horthy kabinetirodájához, mert az új viselők már vártak rájuk. A kitüntetés szabályairól - tehát, hogy ki miért kaphatta meg a láncot, és ki miért nem - már csak találgatni lehet, hiszen az eredeti iratanyag megsemmisült. A kitüntetés megalapításával egyszerre létrehozták a "Corvin-rend" nevű testületet is, amely a - kultuszminiszter előterjesztésére - titkos szavazással döntött a megüresedett helyek betöltéséről. Tíz évvel az alapítás után Horthy Miklós megemelt a kiadható Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúkét pedig hússzal, s az így megnyílt helyeket újabb adományozásokkal rögtön be is töltötte. A háború után még több mint tíz esztendeig élt a rendszeres kitüntetés, ám a történet hamarosan feledésbe merült, olyannyira hogy a Magyar Életrajzi Lexikonban egyetlen kitüntetettről sem árulják el, tagja volt-e a Corvin-rendnek.

Az Est című napilap 1931. február 24-én, a következőképp tudósított a díjátadó ceremóniáról: "Már fél tizenegykor megkezdődött az autók felvonulása a Várba... az ünnepély résztvevői a fokapun át a díszruhás testőrök sorfala között vonultak fel a királyi vár Corvin Mátyás termébe... Tizenegy óra után két perccel kinyílt az ajtó, és Horthy Miklós kormányzó lépett a terembe. A kormányzó kíséretében volt Koós Miklós alezredes, első szárnysegéd. Mögöttük testőrök hozták a Corvin-láncokat és Corvin-koszorúkat." Ezután a kormányzó saját kezével akasztotta a Magyar Királyság általa legkitűnőbbnek elismert személyiségeinek nyakába a Mátyást ábrázoló, hosszú ezüstláncon lógó, 35 milliméter átmérőjű díszes érmét, s a szertartás etikettje szerint a tíz "Corvin-láncossal" még néhány szót is váltott.

 

Az érem

Egy olasz művész által a XV. században készített, 35 milliméter átmérőjű érem másolata lett a Corvin-lánc medálja, ami Mátyást mellképben, jobboldali profilban ábrázolja a köré fonódó "Mathias Rex Hungariae" felirattal. A díszítményes érem fölött arany koszorúban található Mátyás király zománcos címere, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függő rész teljes hossza 100 milliméter.