Ahogy a különféle tudományok, úgy az orvostudomány is sok érdekes és új dologgal rukkol elő, ráadásul ez a fejlődés nekünk is hasznunkra van, hiszen nem szükséges sok fájdalmas és kínos vizsgálaton átesnünk ahhoz, hogy kiderüljön, milyen betegség bujkál a testünkben. Az a vizsgálat, melyről szó lesz, sok szempontból lehet tetszetős a betegek számára, hiszen fájdalom nélkül tudhatják meg, mi a baj.

Ez a vizsgálat az íriszdiagnosztika nevet viseli.

Sajnos a betegség nem ritka dolog az ember életében, de a rosszabbik eset az, ha érezzük, tudjuk, hogy van valami probléma, de nem lehet megállapítani, hogy mi az. Az is megeshet, hogy az egyik orvos ezt mondja, a másik esetleg mást, sőt, talán két különböző helyen elkészített vérkép is más eredményeket mutat. Ilyen esetekben segíthet az írisz diagnosztika. A vizsgálatot úgy végzik, hogy még a szemünkhöz sem érnek hozzá, és még pislogni is szabad, fájdalomról pedig egyáltalán szó sincs.

A lényeg a következő: a szemünk íriszén - akárcsak például a talpunkon - megtalálható belső szerveinknek a lenyomata, olyan ez, mint egy kis térkép. Olvasni csak a szakorvos képes belőle, ő viszont látja a testünkben lévő gyulladásokat, az emésztőrendszer és a gerinc állapotát.

 

 

 

A módszer dr. Péczely Ignác nevéhez fűződik, aki 1880-ban tette közzé felismerését, mi szerint minden nagyobb inger, mely életünkben ért (ütés, nyomás, törés), az íriszünkben nyomot hagy. Tanulmányait német tudósok fejlesztették tovább több évtizedes munka során.

Az íriszben tanulmányozhatók a vérzéseket követő elváltozások, a kötőszöveti torzulások, a pigmentlerakódások, duzzanatok, bemélyedések, a rostok szerkezeti elváltozásai. Az íriszből kiolvashatók az öröklött tulajdonságok, az energiaszint, szerzett tulajdonságok, betegségek, melyek életünk során kialakulnak. Ugyanakkor látható, milyen szervünket távolították már el, operációs hegeink, egyes szervek gyulladásai, működészavarai, tumorai is kivehetők.

 

 

 

A szemet lépésről-lépésre vizsgálják meg. Először a szem környékét, a ráncokat, elszíneződéseket, ödémákat nézi meg az orvos, melyek a máj, a vese és a szív rendellenes működésére utalnak.

A szemfehérje az érrendszer, a koleszterinszint, a keringési rendszer állapotára, a pupilla fényjelenségei az öröklött tulajdonságokra, a pupilla alakváltozásai a szerzett tulajdonságokra, a pupilla szegélye a vegetatív idegrendszer, a gerincből kilépő idegek állapotára, maga az írisz pedig az egész szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokra, valamint az egyes szervek, illetve az egész szervezet területén történő kóros folyamatokra vonatkozóan adnak tájékoztatást. Amit viszont fontos tudni, hogy ez a fajta vizsgálat 10 éves kor felett ad csak igazán megbízható képet a páciens állapotáról.

 

Ami a vizsgálat nagy előnyének számít, hogy az egész szervezetre nézve kapunk egy átfogó képet az állapotunkról. Ha az íriszdiagnosztikát végző orvos és a háziorvosok, valamint szakorvosok együttműködnek, komoly sikereket érhetnek el egy-egy betegség gyógyításában.