A tanárok titoktartási kötelezettsége a közoktatási törvény tavaszi módosításakor került bele a jogszabályba - azóta ez a passzus a törvény legvitatottabb pontja. E szerint a tanár a munkája során tudomására jutott bizalmas információkról csak akkor tájékoztathatja a szülőket, ha arra a diák írásban felhatalmazza, a hatóságokkal szemben viszont nincsen titoktartási kötelezettsége. A Fidesz emiatt a családok és a szülők jogaira hivatkozva tavaly szeptemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete pedig aláírásgyűjtésbe fogott, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a törvényt.

Az Oktatási Minisztérium végül engedett, és úgy döntött, átfogalmazza a törvényt. Tegnap kiadott közleményükben az áll: a gyermekek érdekének elsődlegességéből kiindulva, a kérdés szabályozásának pontosítására tesznek javaslatot. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának megkezdésekor benyújtani tervezett módosítás azonban több mint egyszerű pontosítás.

Az új javaslat szerint a pedagógus már mérlegelhet: ha a gyermeknek nem származik abból hátránya, a rábízott információt a gyermek írásos felhatalmazása nélkül is elmondhatja a szülőnek. A szaktárca azt is szeretné elérni, hogy a tanárok megtagadhassák a vallomástételt a hatóságokkal szemben, ha nem oktatással vagy neveléssel összefüggő kérdésekről van szó.

Az Igazságügyi Minisztérium az egyeztető tárgyalások során azt javasolta, töröljék a módosításból azt a mondatot, miszerint "a titoktartási kötelezettség kiterjed a hatósági és a bírósági eljárások keretében történő tanúvallomás-tételre is". Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT), az Oktatási Minisztérium véleményalkotó, és bizonyos jogszabályokkal kapcsolatban vétójoggal rendelkező testülete azonban december közepi ülésén ragaszkodott ahhoz, hogy a szöveg benne maradjon a módosításban. Vagyis továbbra is azt szeretnék, hogy a pedagógus megtagadhassa a vallomástételt.

Horn György, az OKNT egyik tagja azt mondta: a pedagógust ugyanúgy, mint az orvosokat vagy a papokat, meg kell, hogy védje a jog ahhoz, hogy munkájukat megfelelően végezhessék. A titoktartási kötelezettségnek szerinte nem a család, hanem a hatóságok felé kell irányulnia. - Különben a tanár vagy hazudni kényszerül, vagy nem kerül közel a diákjaihoz - fogalmazott. Úgy vélte: a módosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanár és a diák között bizalmi viszony alakuljon ki.

A módosítási javaslattal Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is egyetért. Mint mondta: elődei és maga is régóta szorgalmazta a tanári titoktartás ily módon történő szabályozását. Közölte: eddigi gyakorlata során soha nem abból adódott probléma, hogy a szülőnek valamit elmondott a tanár, hanem abból, hogy a pedagógus nem tagadhatja meg a tanúvallomást a hatóságokkal szemben.

Az Igazságügyi Minisztériumnál érdeklődésünkre azt hangsúlyozták: a tanári titoktartással kapcsolatos egyeztetések még nem zárultak le. Közölték: a tárca egy olyan megoldást keres, amelyik a gyermekek érdekeit figyelembe véve biztosítja, hogy a pedagógus ne adhassa ki bárkinek a tudomására jutott információkat. - De azt törvényben általánosan kimondani - fogalmazott az egyik főosztályvezető-helyettes -, hogy a pedagógus megtagadhatja a tanúvallomást, nem célszerű, és a gyakorlatban nem is működne.

Vannak olyan esetek, amikor a diák érdekében - például ha a sértett éppen a gyermek - szükség van a pedagógus vallomására. Ezért - mint a főosztályvezető-helyettes mondta - egy olyan megoldást kell keresni, amely biztosítja, hogy ne a tanár legyen az első számú tanú, ám ha a gyermek érdekében szükség van rá, ne zárja ki annak lehetőségét se, hogy tanúvallomást tegyen.