Az animáció állóképek összefüggő sorozatának egymás utáni megjelenítése, amely mozgás vagy valamilyen átalakulás látszatát kelti a megfigyelőben. Így készülnek a Walt Disney- és az egyéb animációs (rajz)filmek, de kisebb animációkkal találkozhattál már a Sulinet oldalán is, vagy gondolhatsz a .gif kiterjesztésű mozgó képekre. De akkor vajon hogyan lehetséges az, hogy már az ókorban is készültek animációk, amikor még se számítógép, se tévé nem állt az emberek rendelkezésére?

 

Természetesen nem is olyan animációkra kell gondolni, amilyeneket ma az interneten találhatsz, vagy egy-egy mozifilmen láthatsz, az ókori animációkat nyilvánvalóan nem számítógéppel alkották. De hogy már akkoriban elkészítették a mai animációk elődjét, arra napjainkban egyértelmű bizonyítékokat - régészeti leleteket - találtak.

Egy 5000 éves agyagedényre mázolva találták meg a világ első olyan díszítményét, amely több fázisú, animált mozgást ábrázol. És hogy merrefelé bukkantak rá erre a hihetetlen történelmi értékkel bíró leletre?

 

Irán délkeleti részén, a titokzatos Megégett Városban. Régészek találták meg azt az agyagedényt, melynek falán a világ első ismert animációja, vagyis mozgást ábrázoló képsorozata látható. Az egymást követő képeken egy kecskét látunk, amint egy fa felé ugrándozik, majd lelegeli annak leveleit.

 

 

 

Az ókori animáció egyik részlete

 

 

 

Stein Aurél

A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrájának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (akit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után pedig olasz régészek végeztek a területen komolyabb ástatásokat 1967-től kezdődően. Tőlük az iráni Mansour Sajjadi vette át (és végzi ma is) a munkát 1974-ben.

 

A titokzatos település százötven hektáros területéről számos lakóépület, műhely, kultikus építmény és sírhely került már elő. Az első településnyomok i. e. 3200 körül keletkeztek, és a város i. e. 2100-2000 körül pusztult el végleg. Fennállása során háromszor égett le teljesen, történetében négy korszak vagy kultúra különböztethető meg. Mivel az utolsó, i. e. 2000 körüli tűzvész után nem építették újjá, a Megégett Város néven ismert ez jelentős hányattatásokat átélt titokzatos hely.

 

 

A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont: lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra is, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak.

 

A város és környéke a Közel-Kelet egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, a tudósok szerint földjén még sok-sok meglepő felfedezésre számíthatunk.

 

Most például egy 8 cm átmérőjű és 12 cm magas agyagkorsó került elő, amelynek falán a történelemben hihetetlenül modern, összetett módon ábrázolták a mozgást. A Megégett Városban már eddig is találtak ismétlődő képeket tartalmazó díszítményeket, ám egyik sem utalt közülük mozgásra.

 

A régészek a korsón látható képek alapján rekonstruálták az animációt, és 20 másodperces filmet készítettek belőle.