Mint ahogy a legtöbb felfedezés: ez sem annak indult, mint ami lett belőle. Hiszen maga Rubik Ernő sem gondolta volt, hogy logikai játéka ekkora karriert fut be a világon. A felfedező eredeti szándéka ugyanis egy struktúrális probléma megoldása volt, ami hosszas kísérletezést igényelt. A próbálkozást Rubik Ernő egy 2×2×2-es kockával kezdte, és szerette volna úgy összeállítani ezt a kockát, hogy az három tengely körül elforgatható legyen.

 

De gondot okozott a rögzítés. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz illeszteni a kis kockákat, de ez nem sikerült, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockák az alakjuknál fogva tartják össze magukat. A kis kockákat kifaragta saját magának, majd különböző színekkel jelölte meg az oldalakat. Erre különösen nagy gondot fordított, s eredeti elképzeléséhez máig hű is maradt. A kocka szabványos színezése ugyanis olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek. Így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből pedig a zöld.

 

 

 

A "Bűvös" Rubik Kocka 26 különálló kis kockából áll és a 9 kis kockából álló lapok külön-külön forgathatóak.

Oldallapjai más-más színűek és 9 egyenlő négyzetre vannak osztva. Ezeket három tengely körül el lehet forgatni, ami által több mint 43 milliárd színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása. Csak egyetlen helyes és 43,252,003,274,489,856,000 rossz megoldás létezik.

 

A feltaláló - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de jó játék is, és ezáltal kereskedelmi forgalomban is értékesíthető.

 

Eleinte - amíg nem ismerték igazán - csak keveset tudtak eladni belőle, s ez talán így is maradt volna, ha nem jelenik meg a történetben Laczi Tibor, magyar üzletember, aki sikerre vitte a kockát. Az üzletember épp kávézott, amikor látta, hogy egy pincér ráérő idejében a kockával játszik. Másnap felkereste az állami kereskedelmi társaságot és engedélyt kért arra, hogy a játékot nyugaton is árulhassák.

 

A Bűvös kocka hatalmas áttörésének talán az lehetett az oka, hogy három dimenziós volt, egyszerre több elemét lehetett mozgatni, s akkor is egy darabban maradt.

 

A szabadalmaztatásra Rubik Ernő már 1975-ben benyújtotta igényét, de csak 1977-ben kapta meg, s az év végén jelentek meg a hazai boltok polcain az első Rubik-kockák. Ezzel a játék önálló életre kelt, és nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált. 1980-ban csak Magyarországon közel egymillió darabot vettek. Ezzel párhuzamosan némi időeltolódással indult a külföldi terjesztése is. Akkoriban a családok esti programjából hosszú órákat vett el, hogy a játékosok megpróbálják a helyükre forgatni a megfelelő színű oldalakat. Több-kevesebb sikerrel.

 

 

 

Klubok és egyesületek szerveződtek a kocka köré, a játék bűvöletében élők versenyeket és világbajnokságokat szerveztek a kocka kirakására. 1980-1981-ben a Rubik-Kockát több országban is az Év Játékává választották.

Az 1982-ben tartott budapesti Rubik Kocka Világbajnokságon egy 16 éves vietnámi gyerek 22.95 másodperc alatt rakta ki a világrekordot, amit csak a közelmúltban sikerült megdöntenie egy San Francisco-i szoftver-fejlesztőnek. A 24 éves Dan Knights közel száz versenyzőt előzött meg 20,2 másodperces megoldásával.

Rubik Ernőnek azóta léteznek más találmányai is (például a Rubik (bűvös) kígyó), azonban egyiknek sem lett akkora sikere, mint a Bűvös Kockának.

 

A kocka elnyerte az 1978-as magyar BNV-díjat, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíját, de külföldön is hódított. 1980-ban több országban nyert díjakat: így Németországban, Franciaországban és Angliában is. Ott az angliai Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, pedig azt a díjat egy évben csak egyetlen játék kaphatja meg. Sőt, ilyen rejtvény jellegű játék azelőtt még nem részesült az elismerésben. A találmányt 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) még az építészeti és design gyűjteményébe is felvette.