Csehország sok szálon kapcsolódott és kapcsolódik össze Magyarországgal, mondhatni szinte szomszédunk, és mégis - tegyük kezünket a szívünkre - mily keveset tudunk róla! Tényleg, a gyönyörű Prágát és a söréről ismert Plseňt (ejtsd: plzeny) kivéve egyáltalán ki tud egy csehországi várost megnevezni? No, talán a nálunk németesen Brünnek mondott Brnot - de aztán? Pedig Európának kevés olyan gyönyörű kisvárosa van, mint mondjuk az UNESCO világörökség részét képező Česky (ejtsd: cseszki) Krumlov, és kevés olyan látványos főtere, mint mondjuk Telčnek (ejtsd: telcs). Ráadásul a "Csehország" névre sem nagyon áll a szánk, sokan még mindig Csehszlovákiát emlegetnek, pedig a két országrész 75 évnyi együttélés után már éppen 10 éve, hogy különvált. Az országot pedig gyakran hivatalos nevén említik, "Cseh Köztársaságnak", mivel az angolban leginkább ez a névváltozat él. Ráadásul aki Csehországot mond, még az is gyakran hibásan mondja ki a nevet, hiszen a "h" néma, azaz nem kell ejteni, a helyes kiejtés ugyanis "cseország", az ott élők pedig - helyesen kiejtve - "cse" emberek! (csak a többes szám - "csehek" - esetében ejtjük a "h" hangot).

Amúgy azt is kevesen tudják, hogy az országnak van egy másik, ma már ritkábban használt neve, a "Bohémia" (németül "Böhmen"), amely a feltehetően az egykor ott élt kelta "boj" nép nevéből származik. A csehek tehát egyben "bohémek" is... Igaz, bohémon ma mást értünk, és ha már nyelvészkedünk, akkor érdemes megnézni, van-e köztük kapcsolat? Nos, van! Egykor ugyanis Franciaországban a cigányokat nevezték "bohémeknek", mivel azok Csehországból származtatták magukat, majd később ennek alapján a művészvilág tagjainak sajátos életformáját a vándorcigányok ugyancsak törvényeken kívül álló szabadosságához hasonlítva kezdtek beszélni a könnyed és könnyelmű, a társadalmi kötöttségekkel nem nagyon törődő művészekről, mint "bohémekről". Róluk szól Puccini világhírű operája, a Bohémélet, vagy a Queen együttes legismertebb dala, a "Bohemian Rhapsody" is.