Az ital receptjét titkosan kezelték, cukorral, fahéjjal, szerecsendióval illetve vaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. 1569-ben V. Pius pápa a chocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.

A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660-85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House,1657-ben nyílt meg.

1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet. Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.

 

A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.

Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, iletve a lágy fondant csokoládét.

 

A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, a kakaóbabból készítik (a theobroma jelentése: ‘istenek eledele’). A kis sárga magok húsos hüvelyben nonek. A nyers kakaót eloször fermentálják, “rothasztják”, majd 140-150 oC-on pörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettol a héjtól és addig orlik, amíg folyékony masszát nem kapnak (az anyag a pörkölés és az orlés miatt cseppfolyósodó zsírtól válik folyékonnyá).

 

A masszát kisajtolják, végül eloáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak surített tejet adnak. Az emberek furcsa dolgokat muvelnek a csokoládéval. A XVII. század elején a Mexikóban élo spanyolok a szolgáikkal csokoládét vitettek a templomba - mert a hosszú misék alatt frissítokre volt szükségük. Chiapas püspöke azonban kiközösítette oket. Nem sokkal késobb a püspök rejtélyes körülmények között halt meg. Azt rebesgették, hogy mérgezett csokoládét ivott…

 

A csokoládé 33,8 oC-on, kevéssel a testhomérséklet alatt olvad meg a szájban; enyhén husít. Fo hatóanyaga a teobromin (100 g csokoládé 100 mg-ot tartalmaz). gy kaliforniai kutatócsoport nemrégiben megállapította, hogy a csokoládé egy anandamid nevu lipidet is tartalmaz, és ez a lipid ugyanazokra az agyi receptorokra hathat, mint a marihuána.

 

Klasszikus forró csokoládé

 

Ez az a recept, amit érdemes álmodból felkeltve is kívülről tudnod. A 4 főre elegendő forró csoki elkészítéséhez mindössze 20 percre lesz szükséged! Figyelem: annak, aki fogyókúrázik, magas kalóriatartalma miatt nem a legjobb választás!

 

Hozzávalók: (1 bögre kb 2,5 dl)

¾ bögre tejszín

3 ¼ bögre tej

1 ½ teáskanál vaníliáscukor vagy friss vanília

180 gramm jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé - érdemes legalább 60% kakaótartalmú csokit használnod, hogy igazán finom legyen az ital.

Őrölt fahéj vagy szárított, őrölt gyömbér, tejszínhab vagy finom csokireszelék a díszítéshez.

 

Így készítsd:

Egy nagy lábasban keverd össze a tejszínt, vaníliáscukrot, egy csipet sót, és mérsékelt tűzön kezdd hevíteni. Egy kis hőálló edénybe tedd a csokit, 2/3 bögre tejjel keverd, tedd a tűzre és hagyd, hogy a csoki szépen megolvadjon, és egy krémes állagú keveréket kapj. A csokis szószt keverd a tejszínes keverékhez, és melegítsd át mintegy 2 percig. Hogy igazán habos legyen a forró csoki, a csokis-tejszínes krémes italt turmixgépben habosítsd. Előre felmelegített bögrékben, friss tejszínhabbal és fahéjjal fogyaszd!