Míg az emlősöknél a vért egyetlen szív pumpálja az egyik vérkörön keresztül a tüdőbe, a másikon keresztül a test többi részébe, addig a lábasfejűeknek két kis segédszíve is van.

 

A szisztémás szív juttatja el az oxigénben dús vért a polip testének legnagyobb részébe. A két kopoltyú tövében található egy-egy járulékos szív is, amely a testben „elhasznált”, immár oxigénben szegény vért keresztülpumpálja a kopoltyúkon, ahol az ismét oxigént vesz fel, és visszajut a szisztémás szívbe.

A polipoknak tehát valóban három szívük van, más-más feladatkörrel. További érdekesség, hogy sok más puhatestűhöz hasonlóan a polipok vére is kék színű.

 

Ennek oka, hogy vérükben az oxigén szállítását nem a piros színt kölcsönző hemoglobin végzi, hanem a hemocianin, melynek oxigénnel kötést létesített formája kék színű. A hemocianinnak normál körülmények között a hemoglobinénál gyengébb az oxigénkötő képessége, azonban az oxigén alacsony parciális nyomása mellett és hideg környezetben – márpedig a polipok ilyen viszonyok közt élnek – sokkal hatékonyabb annál.