A négy évszak közötti átmenet rendszerint nagyon megviseli az emberek egy részét. A frontra érzékeny embereknek ilyenkor vagy a fejük fáj, vagy kissé szédülnek, másoknak a lába, válla vagy más gyengébb testrésze jelzi fájdalommal a változást. Ők talán már ebből tudják, hogy hamarosan nagy fordulat áll majd be az időjárásban. A szakembereknek manapság számos speciális műszerük van, mellyel figyelhetik, milyen változásra számíthatnak naponta. Kezdetben viszont az őseinknek még nem voltak ilyen szuper herkentyűik, valahogyan mégis ki kellett számítaniuk azt, hogy milyen idő lesz másnap vagy a héten, hiszen ez befolyásolta a munkájukat, a földművelést és sok minden mást.

 

 

Akkor vajon honnan tudták, sütni fog-e a nap, vagy éppen hatalmas zápor várható, esetleg orkán erejű széllel kell-e szembenézniük? Egy megoldás maradt, mely nagyon is hatásos volt. Ők az állatok viselkedését figyelték meg, ebből szinte mindig kiderült az időjárás-változás mikéntje.

Akkoriban az emberek tehát megpróbáltak következtetéseket levonni az állatok és növények viselkedéséből, hosszabb távon pedig egyes természeti jelenségekből tudták megjósolni az idő fordulását.

Az állatok időjárás-változás előtti viselkedéséről akár könyveket is lehetne írni, mert a legtöbbjük valamilyen formában jelzi azt.

Falusi emberek a mai napig folytatnak beszélgetéseket erről: például azt mondják, ha bőg a szamár, akkor eső lesz, de ugyanerre lehet következtetni, ha mosakszik a macska.

Napjainkban több mint ezer olyan növény és állat létezik, melyeknek a viselkedése akár még a meteorológusok munkáját is megkönnyítheti.

 

Melyik állat miként reagál tehát az időjárás-változásra?

 

 

 

Ha például a sárgarigó gyöngyöző hangon fütyül, az azt jelenti, hogy jó időre számíthatunk, ha viszont a hangja hasonlít a macskanyávogásra, akkor az időjárás nagymértékben változni fog. Aztán ott van a pacsirta, a derűs idő hírnöke. Ő az eső végeztével ugyanis felszáll, és máris trillázik. Így ha őt hallani, akkor biztosan vége a rossz, esős időnek. De ugyanígy a galambok is derűs időt jeleznek azzal, ha búgnak.

Ha rendszeresen kakukkszót hallunk, az azt jelzi, hogy beköszönt a meleg, és a hideg reggeleknek vége. Ezzel ellentétben a cinke csipogása éppen arra utal, hogy közeleg a tél.

És most lássunk egy-két háziállatot! A lúd, ha emelgeti a lábát, akkor hideg lesz, de ha fél lábon áll, akkor már fagyni is fog. Ha télen gágogni kezd, akkor az idő enyhülésére számíthatunk, ha viszont maga alá húzott lábbal gubbaszt, akkor nemcsak hideg, de hóvihar is várható.

 

 

 

kakukk

Ugyanígy a kakas is egyféle időjárásjelző állat. Megszoktuk, hogy a kakasok reggel kukorékolnak. Ha viszont este szólalnak meg, az azt jelenti, hogy az idő meg fog fordulni.

Ha tavasszal a csuka jól harap, aztán hirtelen elmarad a kapás, akkor lehűlésre, szélre, esőre kell számítani.

És végül, de nem utolsó sorban a vadméhek is jelzik valamilyen formában az időt. Ha a fák odvaiba húzódnak, akkor nagy lesz a tájfunaktivitás, ha viszont csak füves horpadásokba bújnak be, akkor kicsi.

Hogy ezek a módszerek mennyire hatásosak? Ha van lehetőséged és időd, te is megfigyelheted némelyiket, s megtudhatod, valóban támaszkodhatunk-e az időjárás előrejelzésekor az állatok viselkedésére. Szakemberek szerint igen! Próbáld ki te is!