A szimpatikus idegrendszer hatása

 

A szimpatikus idegrendszer a különböző stresszhelyzetek során felkészíti a szervezetet a vészhelyzettel való megbirkózásra. Ilyenkor fokozódik a szívműködés, gyorsul a légzés, lassul az emésztőrendszer működése és vérátáramlása, míg az izmok megfeszülnek, felkészülve a menekülésre vagy támadásra.

 

Ilyen élettani hatások azonban tanult magatartási mintaként is felléphetnek olyan helyzetekben, amikor nem oda illő a menekülés vagy a harc. Ilyen lehet a nagy magasság (tériszony, akrofóbia), a nyílt tér (agorafóbia), vagy valamilyen állat (zoofóbia) jelenléte. Az orvostudomány által idáig leírt fóbiák száma több ezer.

 

Az iszonyt keltő körülmények pánikszerű állapotot idézhetnek elő. A szimpatikus idegi szabályozás folytán a pupilla kitágul, a bőr erei összeszűkülnek, ugyanakkor hűvös veríték jelentkezhet („kivert a hideg verejték”). Az emésztőrendszer általánosan gátlás alá kerül, a nyálkiválasztás csökken, így a szorongó ember szája kiszárad, a bélperisztaltika (a béltartalom továbbhaladása) csökken. A remegés az izomtónus-fokozódás következménye.

A paraszimpatikus idegrendszer hatása

 

Azonban nem minden fóbiára a fenti tünetek jellemzőek. Sokan például a vér látványától vagy tűszúrástól elszédülnek vagy elveszítik eszméletüket. Ez a paraszimpatikus túlműködés rovására írható. A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszerrel ellentétben nyugalmi helyzetekben az emésztőrendszer megfelelő működését, a tápanyagok elraktározását, a szívverés és a légzésszám csökkenését segíti elő.

 

Nagy fájdalom vagy ijedtség egyesekben a paraszimpatikus idegrendszer oly mértékű tónusfokozódásával társul, amely eszméletvesztéshez vezet. Ezt a reakciót vazovagális reflexnek nevezik a paraszimpatikus hatásokat közvetítő vágusz ideg (bolygóideg ) nyomán.

 

Ilyenkor kezdetben csak szédülünk, hányingerünk van, majd légzésünk, szívverésünk lassul, és testszerte kitágulnak az ereink. Mindez hirtelen vérnyomásesést okoz: az agyi keringés lassulása miatt testünk összecsuklik; az eszméletvesztés néhány perctől fél óráig is eltarthat.

 

A pánikszerű rosszullét esetenként két fázisban zajlik le: a stresszhelyzetet kiváltó tényező megjelenésével kezdetben a szorongásra jellemző izgalmi tünetek jelentkeznek, majd ezután következik be a vérnyomás hirtelen lezuhanása.

 

A fóbiák gyógyíthatóak

 

A fóbiák többnyire tizenéves korban alakulnak ki, és hosszú távon állnak fenn, bár a legtöbb fóbia csak a félelmetes tárgy vagy szituáció megjelenésekor okoz kellemetlenséget.

 

A fóbiákat gyógyszeresen és kognitív viselkedésterápia segítségével próbálják gyógyítani. A viselkedésterápia részeként az irracionális félelmet keltő tárggyal vagy körülménnyel való ismételt találkozás a terapeuta felügyelete mellett idővel csökkenti, vagy megszünteti a tanult izgalmi reakció kialakulását.

 

A fóbiák jó arányban gyógyíthatók, ezért az érintettek a fentiekhez hasonló iszonytató helyzetek megoldása érdekében bátran forduljanak pszichiáterhez vagy pszichoterapeutához.