Az intézményt Doma-Mikó István nemzetközi béke-nagydíjas királyi udvari festőművész alapította 1980-ban. Szándéka az volt, hogy természetrajzi, történeti, néprajzi tárgyak és neves személyiségek emléktárgyai segítségével adjon ízelítőt a japán kultúra múltjából és jelenéből.

 

A kiállítás anyaga csak többszöri költözés során került mostani végleges helyrére, ahol ma már a 323 m2-es alapterületen berendezett állandó kiállítás tudja fogadni az érdeklődő látogatókat.

 

A japán kultúra elmaradhatatlan kelléke a kert, mely itt 1200 m2-es területen tanulmányozható 2000 nyara óta. A kertet a tokiói Városfejlesztési Hivatal igazgatója, Sumiyoshi Yasuo és Kobayashi Akira főmérnök tervei alapján készítették, s amely a kivitelezés alatt kettejük kétkezi munkáját sem nélkülözte. A kertben látható egy kongó hangot adó bambuszkút (shishi odoshi)is, valamint cseppkőhangot adó csobogók, továbbá dísztó, bambuszfa-sor, s egyéb keleti növények is. A Japán Teaház építése jelenleg folyamatban van.

A szigetekből álló Japánt megközelítőleg 34 ezer kilométeres tengerpart övezi, így az ország lakossága erősen kötődik a tengerhez, mely étkezésükben és tárgykultúrájukban egyaránt megjelenik. Ezt jól szemlélteti a tenger élővilágának néhány jellegzetes képviselője.

 

A kiállított történelmi tárgyak közt fegyvereket, páncélokat, érméket valamint a legújabbkori japán történelem néhány unikális darabja is megtalálható. Ezek közé sorolhatjuk a kamikazek relikviáit, melyek e kiállításon kívül kizárólag három japáni gyűjteményben láthatók, továbbá a hirosimai és nagaszakii atombomba epicentrumából származó tárgyakat, amelyek csak e két város atombomba-múzeumában és itt láthatók.

 

A néprajzi tárgyak közt az étkezés - sok esetben szertartásos funkciót hordozó - tárgyaival (teaivás, szakeivás, teaszertartás), a hagyományos viselet egyes darabjaival, hangszerekkel és kézművesmunkákkal is találkozhatnak az érdeklődők.