Most végre Spanyolország és a Dominikai Köztársaság egyaránt eljutott odáig, hogy felnyissák Kolumbusz Kristóf sírját, hogy DNS-vizsgálat segítségével megállapíthassák az ott nyugvó csontok hitelességét.

 

A vita már régóta tart arról, hogy Sevillában avagy Santo Domingóban nyugszik Kolombusz, de hamarosan talán pont tehető az egyre kínosabb ügy végére, hiszen a spanyol kutatók végre engedélyt kaptak arra, hogy felnyissák a Dominikai Köztársaságban őrzött sírt, mely a hiedelmek szerint Kolumbusz Kristóf maradványait tartalmazza. Az 500 éves csontszilánkokat már két éve tesztelik spanyol törvényszéki genetikusok és két sevillai középiskolai tanár, kik egyre izgatottabban várják a valódi eredményt.

 

A sír felnyitása után megállapíthatóvá válik, hogy a csontok elég jó állapotban vannak-e a DNS vizsgálathoz. Ha a genetikai anyag sértetlen és a dominikai kormány egyetért, akkor a DNS-t összevetik Kolumbusz rokonainak Sevillában őrzött maradványaival, valamint a sevillai katedrálisban őrzött csontokkal, melyekről Spanyolország azt állítja, azok a felfedező csontjai. Az engedély azonban egyelőre csak a csontok megtekintésére vonatkozik, a DNS mintavételre még várnia kell a csapatnak.

 

Ám problémát jelent az, hogy a dupla hélix, mely az élet lenyomatát nyújtja, az idő előrehaladtával a csontokhoz hasonlóan károsodik. Amint a csapat eljut Santo Domingóba, saját szemeikkel láthatják majd, mekkora pusztítást végzett az idő. A genetikus ugyanis egyetlen pillantásból fel tudja mérni, hogy a csont tartalmaz-e még használható DNS-t vagy sem.

 

 

A két ország már jó száz éve vitázik a maradványok hitelességéről. A kutatók már megvizsgálták a Sevillából származó csontokból kivont DNS-t, valamint a sokak szerint Kolumbusz öccsének Diegónak maradványait, illetve fiának Hernandónak DNS-ét is. Az utóbbi kettő sír is Sevillában található. Ezen három minta összevetése egyelőre nem meggyőző a DNS állapota miatt. Ezért szükséges megvizsgálni a Santo Domingóban nyugvó csontokat is.

 

Kolumbuszt az észak-spanyolországi városban, Valladolidban temették el 1506. május 20-án. Kérése az volt, hogy Amerikában temessék el, ám akkor ott még nem létezett kielégítő egyházi állapot. Három évvel később maradványait átszállították a Sevilla közeli La Cartuja monostorába. 1537-ben Maria de Rojas y Toledo, egy másik Kolumbusz fiú, Diego özvegye, férje és apja csontjait a santo domingói katedrálisba küldte temetésre. A csontok 1795-ig ott is maradtak, amikor is Spanyolország átengedte Hispaniola szigetét a franciáknak, és úgy döntött, hogy Kolumbusz maradványait nem játssza a külföldiek kezére. Hispaniolahoz tartozik Haiti és a Dominikai Köztársaság.

 

Az első maradványokat - melyekről a spanyolok úgy vélik a felfedezőhöz tartoztak - először a kubai Havannába szállították, majd visszavitték Sevillába, amikor 1898-ban kitört a spanyol-amerikai háború. Ugyanakkor 1877-ben Santo Domingóban, a katedrálison dolgozó munkások a földből egy ólomládikát ástak ki, mely szintén csontokat tartalmazott a következő felirattal: "Illusztris és különleges férfiú, Kolumbusz Kristóf". A dominikaiak máig azt állítják, ezek a felfedező igazi csontjai és a spanyolok 1795-ben egy másik testet szállítottak el.