A pénzérmék évtizedeken át forgalomban maradnak, amíg csak felületük meg nem kopik, vagy a címlet meg nem változik. A kis címletű papírpénzek viszont olyan gyorsan járnak kézről kézre, hogy néhány hónap alatt elrongyolódnak. A nagyobb címletek sem bírják két – három évnél tovább.

Néhány éve Angliában a régi bankókat még elégették. Ma a Bank of England granulálja, azaz milliónyi apró darabra zúzza őket.

A szigetország 13 000 High Street bankfiókja selejtezi ki az elhasználódott papírpénzeket, majd őrizet mellett átküldik a Bank of England londoni központjába vagy az öt fiók valamelyikébe. Minden bank számláján jóváírják a szállítmány értékét. A Bank of England fiókjainál szortírozó gépek döntik el, alkalmasak e még a bankók a forgalomban tartásra. A kiselejtezetteket a Bank of England páncélozott pénzszállító teherautója viszi az essexi pénzjegynyomdába, ahol bezúzás után a porszerű maradékot elássák.

Naponta kb. 40 millió font értékű papírpénzt semmisítenek meg, ami évente 10 milliárd fontot jelent. Ez közel egymilliárd bankó, amelynek a súlya 1000 tonna körül van. A bezúzottak helyébe ugyanolyan címletűeket nyomnak.

Bármilyen biztonságos is az eljárás, mindig van kockázat. Az 1963. augusztusi nagy vonatrablásnál 2,6 millió fontot zsákmányoltak egy jól őrzött szerelvényről. A tetteseket végül elfogták és elítélték, de a tény, hogy a pénz rablás idején tulajdonképp már nem létezett, hiszen a forgalomból kivonták és megsemmisíteni vitték, különös pikantériát adott az ügynek.

A pénzzúzdák egy nap akár be is zárhatnak. Ausztrália ugyanis kétszáz éves évfordulójára, 1988-ban kibocsátotta az új, műanyag tízdollárost, amelyet nem nyű el a mindennapi használat, kibírja a főzést, mosást és a földben sem lesz semmi baja.

Ha beválik, a papír bankjegyeket jól helyettesítheti majd a műanyagból gyártott, újfajta pénz, amely jelentősen növelheti a költségmegtakarításokat, s biztonsági szempontból is sokkal előnyösebb lesz a papírpénznél.