Ezt a természeti jelenséget délibábnak hívjuk. Akkor keletkezik, amikor a földfelszín feletti néhány deciméter levegő sokkal melegebb, mint a közvetlenül felette lévő légtömeg.

Hogyan alakul ki a délibáb?

 

Ismert, hogy körülbelül 100 méterenként felfelé haladva a levegő hőmérséklete csökken egy Celsius fokot, valamint hogy a fény rendszerint egyenes vonalban terjed a levegőben.

 

Forró nyári napokon azonban előfordul, hogy a közvetlenül a talaj felett elhelyezkedő légréteg akár tíz Celsius fokkal melegebb, mint a fölötte lévő levegő. A két levegőtömeg határán tükröző felület alakul ki, és mintha csak egy óriási tükröt feszítettünk volna ki, megcsodálhatjuk benne az égboltot és a tájat – fejjel lefelé. Amikor a fénysugarak a hidegebb, és egyben sűrűbb légrétegből a melegebbe érnek, elgörbülnek. Az ilyen levegőréteg a távoli tárgyak képét erősen elmossa és eltorzítja.

 

Mivel a délibáb a talajhoz közeli légrétegekben keletkezik, aki szeretne a Hortobágyon viccesen imbolygó házakat, fákat, gémeskutakat látni, hasra kell hogy vágja magát a puszta füvébe. A látvány folyamatosan változik, aminek az az oka, hogy a hideg és a meleg levegő megállás nélkül áramlik, cserélődik, és e folyamat közben számtalan kis örvényecske keletkezik a hidegebb (nehezebb) rétegben.

 

A délibábot megfigyelhetjük a Balatonon is, ám ahhoz, hogy jól lássuk, a vízfelszín közelében kell tartózkodnunk. A balatoni délibáb kialakulásának feltétele, hogy jól felmelegedjen a víz, majd egy hirtelen szélvihar jóval hidegebb légtömeget hozzon a tó fölé. Ha bekövetkezik, ismét két erősen különböző hőmérsékletű réteg jön létre, amelyben aztán a fénysugár már nem tud egyenesen haladni, így a vízibiciklik és a gumicsónakok képe eltorzul.