Vannak dolgok, amelyeket természetesnek tartunk, és nem is foglalkozunk azzal, miért van úgy. A természet a maga tökéletességével sok ezer, sőt, több millió kérdést vet fel bennünk, hiszen megkérdezhetnénk, hogy miért zöld a fű, miért nincs lába a kígyónak, miért éppen piros az alma, és miért nem kék, miért sós a tenger, vagy miért "beszél" minden állat más nyelven. A sort a végtelenségig folytathatnánk, de felesleges, hiszen sosem érnénk a végére.

 

 

A tojás alakjára tehát több magyarázat is létezik.

 

Az egyik ezek közül arra vonatkozik, hogy még amikor a tojások a fészekben vannak, az általunk is ismert, kicsit hosszúkás formájuk miatt sokkal közelebb tudnak elhelyezkedni egymás mellett, ezáltal kisebb a hőveszteségük, és a térkihasználás is javul.

Aztán létezik egy második variáció a magyarázatok között, mely azzal indokolja a tojás tojásalakját, hogy ha például szögletesek és csúcsosak lennének, akkor sokkal könnyebben összeroppannának, hiszen amúgy is vékony, törékeny a héjuk.

Valamint az sem elhanyagolandó szempont, hogy szegény madarak (legyen az tyúk, veréb, strucc vagy liba stb.) sokkal nehezebb tudnák megtojni, vagy nem is sikerülne nekik, hiszen felsértené a belső szerveiket.

Persze, jogosan kérdezhetnénk, hogy miért nem lehetnek akkor szabályos gömb alakúak! Az sem lenne szerencsés, mert a szabályos, gömbölyded tojások könnyebben elgurulnának, így nagy kár érhetné őket, főleg igaz ez a sziklákon fészkelő madarakra.

Nem tudom, láttál-e már ilyen madártojást, de ezek az általunk leginkább ismert tyúktojáshoz képest is sokkal hosszúkásabbak, pontosan ebből az okból kifolyólag.

 

 

 

S elérkeztünk a harmadik magyarázathoz, talán ez a legkomolyabb oka annak, hogy a tojás miért tojás alakú. A tojás alakja eszerint tehát a tojási folyamatnak az egyenes következménye. Az ivarvezetékben, melyben végighalad a tojás, perisztaltikus mozgás hajtja előre. Ez annyit jelent, hogy az izmok a tojás előtt elernyednek, ezzel szabaddá téve előtte az utat, mögötte viszont összehúzódnak, így tolva azt előre. Amikor a tojás még az ivarvezetékben van, a héja puha, lágy, formálható. Sőt, ekkor az alakja is más, hiszen a második magyarázatban említett gömbformát veszi fel. A gyűrűsizmok átmérője, melyek tolják kifelé ezt a puha, gömb alakú tojást, kifelé egyre kisebbek, ami miatt a tojás hátulját kúpossá formálják. A tojáshéj közben fokozatosan szilárdul, így már ez a kúposabb alak állandósul.

 

Tulajdonképpen láthatjuk, hogy a tojás alakja elsősorban a tojási folyamat következménye, az pedig egy másik dolog, hogy annak, hogy ilyenné formálódik, még számos más előnye is van.