Egy másik variáció szerint az eső a feleség könnyeit fejezi ki, míg a napsütés az ördög örömét e tevékenység közben – bár a derült ég és a Gonosz jókedve közötti párhuzam némiképp erőltetettnek tűnik.

 

O. Nagy Gábor, a jeles nyelv- és irodalomtörténész Mi fán terem? című könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy számos kultúrában alkalmaznak olyan metaforákat ebben az esetben, melyek a jelenség valószerűtlen mivoltára rímelnek.

 

Amilyen valószerűtlen az eső és napsütés együttes fennállása, olyan bizarr az is, hogy az ördög elpáholja nejét. Más nyelvekből az alábbi szólásokat hozza példaként: az anyafarkas bárányt szül, a fülemüle rókát vesz feleségül, az ördög gyermeket keresztel, együtt fürdenek az angyalok és az ördögök.

Az angolul találóan sunshower (kb. napzápor) névvel illetett jelenség kapcsán még számos egyéb képet említenek a különböző kultúrákban. Érdekes, hogy a házasságkötés igen sok népnél szerepet kap: lakodalmat ülnek a tigrisek (Korea), leopárdok (több afrikai népcsoport), majmok (Dél-Afrika), sakálok (hindi, bengáli), patkányok (arab), rókák (Japán, Örményország), medvék (Bulgária).

 

Lengyelországban azt mondják: a boszorkány vajat köpül. Litvániában: sírnak az árvák, nagymamájuk szárítgatja könnyeiket. Egyes amerikai államokban úgy vélik, ilyenkor Szűz Mária zuhanyozik, Tennessee-ben: az ördög megcsókolja a feleségét.

 

Napsütéses zápor esetén Magyarországon kívül még Hollandiában és az Egyesül Államok déli államaiban mondják azt: veri az ördög a feleségét.