A cirkusz (Circus) kezdetben a római kocsiversenyek színhelye volt. Caesar és Augustus korában a Circus Maximus óriási méretűvé nőtt. Hossza 590 méter, szélessége 90 méter volt. Később 200 ezer ember befogadására is alkalmassá vált. Elsősorban tehát versenypályát lehetett érteni alatta.

 

A bizánci középkorban bizonyos drámai műfajok: groteszk, komikus játékok is helyet kaptak a porondján. Az i. e. 1. század óta versenytársa volt az amfiteátrum ahol a gladiátori viadalok, állatcsaták zajlottak le, esetleg humoros, mókás jelenetekkel tarkítva. A mai cirkuszépület rendszerint a kör alakú amfiteátrum formáját idézi, látványosságai pedig a római kortól kezdve természetesen egyre bővültek, színesedtek és nem utolsó sorban finomultak. Megszületett a cirkuszművészet...

 

 

 

 

De vajon mikor alakult ki a mai értelemben vett cirkusz? Ha eltekintünk a középkorban is szokásos állatviadaloktól, a 18. század során. Megteremtője Philipp Astley volt. Hogy lovaglóiskolájának jövedelmét fokozza, műlovar-előadásokat is rendezett, és egyik lovával mutatványokat hajtott végre.

 

Magyarországon az 1830-as évek során vált divatossá a cirkuszba járás, Pesten. A Honművész című lap 1834-ben Wolf Henrik lovarművész társaságáról ad hírt, a Gautier-féle cirkusz pedig gladiátori játékokat mutat be ekkoriban. 1837-ben feltűnt Luftmann Seraphina akrobatanő, akire "építeni lehetett" - ugyanis produkciója abban állott, hogy hatalmas épületköveket rakatott "kecses" testére. És a sort hosszan folytathatnánk.

 

 

De már csak a nagy neveket említjük. Renz mester cirkuszát a Beleznay-kertben, Barnum, Busch, Buffalo Bill világhírességek vendégszereplését. Az első pesti állandó cirkusz az olasz bohóc: Barokaldi nevéhez fűződik, a későbbi nagy attrakciókat pedig Beketow szerződtette Budapestre.

 

Így jött tehát létre Magyarországon a cirkusz, sokunk kedvence.