A legkisebb vérerekből (hajszálerek) az artériás, nagyobb nyomású oldalon folyadék, gázok valamint kis molekulasúlyú anyagok lépnek ki a szövetek közötti térbe. A kilépett anyagok nagy része visszakerül a kisebb nyomású vénás hajszálerekbe, azonban egy kis hányada a szövetek között marad. Itt, a szövetközti térben található továbbá a sejtek anyagcseréje során keletkező víz és egyéb termékek.

 

A nyirokerek kesztyűujjszerű vak tasakkal kezdődnek. A nyomáskülönbség folytán a szövetközti folyadék belép a nyirokkapillárisok (hajszálerek) belsejébe, és egyre nagyobb átmérőjű nyirokereken keresztül halad a szív irányába. A sok nyirokérből összeszedődő két nagy nyirokvezeték a mellkas területén beleömlik két nagy vénába, így a nyirok újra bekerül a vérkeringésbe. A nyirokrendszer naponta 3-4 liter nyirok szállítását végzi

Láthatjuk, hogy a nyirok csak egy irányba, a szív felé áramlik. Nincsen azonban olyan központi szívó-nyomó „motorja”, mint a vérkeringésnek a szív. A nyirok keringését kismértékben a nyirokereket körülvevő simaizmok összehúzódása segíti elő, jóval nagyobb a végtagok izommozgásának szerepe: az összehúzódó harántcsíkolt izmok pumpálják előre a nyirkot a szív felé. A nyirokerekben számos billentyű található, melyek biztosítják az egyirányú haladást, megakadályozzák, hogy a folyadék visszafelé folyjon.

 

Mivel nyirokerek testszerte mindenütt találhatók, nagy a valószínűsége, hogy sérülés esetén nyirokér is megnyílik, és a sebből a vér mellett nyirok is ürül. Ennek azonban a vérzés mellett elhanyagolható a jelentősége, a nyirokerek ellátást nem igényelnek.