Az MSZP szerint a járások kialakítása a Fidesz-ország kiépítésének újabb állomását jelenti, annak egyetlen célja az állam és a kormány hatalmának növelése, miközben a vidékiek számára nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése.

A járásokról szóló, egyetlen A4-es oldalnyi, koncepciónak csúfolt irkafirka - amelyet a közigazgatási tárca január 10-én tett közzé - csupán üres lózungokat tartalmaz, költségszámításokat, hatásvizsgálatokat nem, így róla értelmes szakmai vita sem folytatható.

Nem tekinthető társadalmi egyeztetésnek, ami az ügyben azóta történt, hiszen a lényegről nem eshetett szó: a települések lényegében csak a kőbe vésett 168 járás lehatárolásáról mondhattak véleményt. Miközben tehát a kormány "jó állam" kialakításáról beszél, homályban hagyja, milyen ügyek intézését veszi el a településekről és miért.

A koncepció szerint a járások a jegyzők és körjegyzők államigazgatási feladatait vennék át, így számos feladat kerülhet el a településekről. Ennek kapcsán az MSZP felszólította a kormányt, hogy ne csak a járások területi határairól egyeztessen, hanem az ide utalni kívánt feladatokról is adjon tételes és pontos tájékoztatást, majd hallgassa meg az erre adott reakciókat. Az érintettek (egyszerű állampolgárok, illetve önkormányzati tisztségviselők) a mai napig nem tudják, pontosan mely feladatok kerülnek a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz.

Szabó Erika államtitkár arról tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatot, hogy a kistelepüléseken élőknek nem kell majd bemenniük a járási központokba, mert munkatársat alkalmaznak majd helyben. Ha hihetünk ennek az államtitkári kinyilatkoztatásnak, felmerül a kérdés, hogy ez a kormánytisztviselő lesz-e majd illetékes például az anyakönyvi ügyek
intézésében, hatósági bizonyítvány kiállításában, a közterületi fakivágás engedélyezésében, vagy akár a parlagfű-irtásra való kötelezésben is. Ha lényegében minden marad a régiben, akkor miért van egyáltalán szükség a járási rendszerre?
 

Az MSZP felteszi azt a 12 kérdést, amelyre legalább választ kellene adni a kormánynak, mielőtt dönt:

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni. A kormány nem árulhat zsákbamacskát, az elérhető közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének biztosítása nem lehet az elmúlt másfél évben megszokott rögtönzés és kapkodás áldozata.

A közigazgatási tárca önkormányzati road-show keretében próbálja eladni alacsony színvonalú portékáját; a közigazgatás rendeltetéséhez, a magyar közigazgatáshoz azonban méltatlan az az eljárás, hogy politikusok tömör
közleményekben és előadásokon ejtenek szót a homályos elképzeléseikről. A járások kialakítása a közigazgatás egészére hatással lesz, ennélfogva elfogadhatatlan, hogy a szabályozási tartalomról mind a mai napig nem készült ellentmondás-mentes, átfogó, hatásvizsgálatokon alapuló, a szakmaiság kritériumainak megfelelő koncepció.

Az MSZP felajánlja szakértelmét a közigazgatási szervezetrendszer minőségének javítása érdekében, ha a kormány belátja, hogy egyedül nem birkózik meg a feladattal.