Az első a BKV-val kapcsolatos, a közlekedési vállalatot ugyanis az MSZP és az SZDSZ az eltelt nyolc évben gyakorlatilag „szétlopta”. Ezt követi a kormányzati negyed ügye, amellyel az Állami Számvevőszék számításai és a folyamatban lévő nyomozás szerint több mint 14 milliárd forint kárt okoztak –a kormányzati negyed esetében lényegében „egyetlenegy kapavágás nélkül” költött el a magyar állam 14 milliárdot.

A harmadik ügy Sukoró, amelynek esetében szintén büntetőeljárás van folyamatban. A kaszinóberuházással összefüggésben felmerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. menedzsmentjének felelőssége, az érintett szerződést jóváhagyó vagyongazdálkodási tanács, a Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminiszter felelőssége, valamint azoké is, akik a kormányzatban jóváhagyták a beruházás kiemelt státuszát. 

Ingatlannal kapcsolatos a negyedik téma is: a Fidesz szerint ugyanis a törvényeket súlyosan megsértve és kijátszva döntött a nemzeti földalapkezelő több mint 200 hektárnyi bábolnai állami föld sorsáról. A következő két ügy egy-egy székházzal kapcsolatos. Az első a Magyar Televízió székházának építése, „amely különleges figyelmet érdemlő módja a közvagyon szétlopásának és az állam megkárosításának”. A másik épület, a postaszékház eladásával kapcsolatban emlékeztetett: az ÁSZ megállapította, hogy célszerűtlen volt az értékesítés.

A Fidesz azt is szeretné tisztázni, mi történt az elmúlt nyolc évben Ferihegyen: idetartozik a Budapest Airport privatizációja és a Malév privatizációja, majd visszaállamosítása. A nyolcadik ügyben arra keresnek választ, mi történt 2006. október 23-án Budapesten: hogyan lehetett az, hogy a magyar rendőrség rátámadt a békés tüntetőkre? Szeretnék név szerint tisztázni azt is, hogy ki mire adott utasítást a televízió-székház ostrománál és október 23-án a fővárosban a magyar rendőröknek.  Szeretnék a rendőri vezetők felelősségét személyre lebontva tisztázni és megállapítani.

A kilencedik ügy kérdése úgy hangzik: lehet-e Magyarország könyveit és mérlegeit következmények nélkül meghamisítani, és megtéveszteni az Európai Uniót, illetve Brüsszelt? A következő az állami vezetők végkielégítésének témája, amelynek kapcsán Lázár János közölte: elsősorban a MÁV-nál és a Magyar Villamos Műveknél kifizetett végkielégítéseket kell kivizsgálni.

A „plusz egy” az állami vezetők offshore-érdekeltségeinek vizsgálata. Vajon milyen társadalmi következményekkel jár az Magyarországon, hogy a magyar állam képviselői nyíltan nem jogkövető, hanem adócsaló, adóelkerülő magatartást tanúsítanak? Tisztázandó, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore-érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel a pénzügyminiszternek. Rendkívül súlyos Simor András jegybankelnök offshore-érdekeltsége is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél „offshore cégek égisze” alatt mi zajlott. Azért ezeket az ügyeket választották először, mert kivétel nélkül szimbolikusak.